Sok önkormányzat elvégeztet beruházásokat, de aztán nem siet kifizetni a kivitelezőket.

Szeptemberben az állam 814,5 millió lejjel tartozott különböző cégeknek, közölte a Pénzügyminisztérium. Ebből az összegből 781 milliót tettek ki a megyei és a helyi önkormányzatok fizetési hátralékai, írja a Szabad Európa romániai szerkesztősége.

Az adatok azt mutatják, hogy kevesebb mint két év alatt az állam fizetési hátralékainak az értéke közel megháromszorozódott. 2023 végén még csak 276,7 millió lejt tettek ki a versenyszférával szembeni tartozások, amelyek a tavalyi év decemberére 515,9 millióra emelkedtek. 2019 végén az összeg mindössze 133,1 millió lej volt, tehát öt év alatt meghatszorozódott.

„A gond nem csak az, hogy nincs pénz, hanem hogy irreális a költségvetés, sokkal többet ígértek, mint amennyi teljesíthető. Ez egyfajta költségvetési csalás volt: szerződéseket írtak alá és programokat indítottak valós pénzügyi fedezet nélkül. Most, valakinek fizetnie kell a számlát” – nyilatkozta Bogdan Glăvan, a Román-Amerikai Egyetem közgazdász oktatója.

Területi bontásban augusztus végéről származnak a legfrissebb adatok. Akkor a Vaslui megyei önkormányzatoknak voltak a legnagyobb összegű, 67,901 millió lejes fizetési hátralékai, majd Arad (58,201 millió lej), Bihar (53,755 millió lej) és Konstanca (50,960 millió lej) következett. A nyár végén olyan megyék is voltak, köztük Kovászna, Szatmár és Maros, amelyek egy lejjel sem tartoztak a versenyszférának.

Az önkormányzatok szintjén az éllovas Bukarest 4. kerülete volt, amely csak a Construcții Erbașu vezette társulásnak 135 millióval tartozott. A második helyen a Bihar megyei Nagyürögd állt 48,8 millió lejjel. Ez a községi gázhálózat ellenértéke, amit uniós forrásból kellett volna fedezni. „Van egy törvényi probléma, reméljük, hogy megoldódik. A számlák 2023 óta nincsenek kifizetve” – nyilatkozta Petru Teodor Baba polgármester.

Arad megye önkormányzata 47,2 millió lejjel tartozik az aradi körgyűrű kivitelezőjének, mivel nem kapta meg a pénzt a szállításügyi tárcától.

Az önkormányzatok annak ellenére tartoznak cégeknek sok százmillióval, hogy az év első kilenc hónapjában 31 milliárd lej szubvenciót kaptak a központi költségvetésből.

„Történtek beruházások, de csak 18 milliárd lej értékben. 31 milliárd lej szubvenciót kaptak, de csak 18 milliárdot költöttek beruházásokra, a fennmaradó 13 milliárd lej fizetésekre és dologi kiadásokra ment el” – mondja Florin Cîțu, korábbi pénzügyminiszter és kormányfő. Hozzáteszi, hogy a késedelmes kifizetések negatívan hatnak a gazdaságra, láncreakciót indíthatnak el, elbocsátásokhoz és csődökhöz vezetnek.

Cîțu szerint a tartozások valós értéke jóval nagyobb, mivel a pénzügyi tárca kimutatásában nem szerepelnek az állami vállalatok.