Tavaly egyetlen uniós tagállam, Észtország, fordított több pénzt beruházásokra, mint Románia.

Románia sok pénzt költ beruházásokra, azonban nagyon alacsony hatásfokkal, véli a Költségvetési Tanács. Tavaly az uniós tagállamok között egyetlen olyan volt, Észtország, amely GDP-arányos több pénzt fordított beruházásokra, mint Románia. A balti államban ez az arány 6,1 százalék volt, míg nálunk, akárcsak Lettországban, 5,7 százalék.

Ez sokkal nagyobb az Európai Unió 3,6 százalékos átlagánál, de Románia 2015 és 2024 közti 4,1 százalékát is jócskán felülmúlja. A régiónk országai közül 2024-ban egy sem érte az 5 százalékos ráfordítást, legközelebb Lengyelország állt hozzá, míg Magyarország kevéssel haladta meg a 4 százalékot. Három százaléknál kevesebbet csak Németország, Írország, Spanyolország és Portugália költött beruházásokra.

A mennyiséggel tehát nincs probléma, más tekintetben azonban akadnak gondok. Tavaly a kormány saját forrásból 53,9 milliárd lejt fordított beruházásokra, 40 százalékkal többet az eredetileg tervezettnél, írja a cursdeguvernare.ro. A pénznek a 18,7 százaléka az első negyedévben lett elköltve, a 19,6 százaléka a másodikban, a 23,9 százaléka a harmadikban, míg az utolsóban 37,9 százaléka.

„Tekintettel arra, hogy ugyanaz a modell érvényesült rendszeresen a korábbi években is, ez a gyakorlat megkérdőjelezi a költségvetés ütemezési folyamatának a hatékonyságát a beruházási projektek lebonyolítási módját és a fontosságukra, illetve a hasznukra alapuló megvalósítási kritériumokat illetően” – állapítja meg a Költségvetési Tanács.

A testület felhívja a figyelmet, hogy a tervezettnél jóval kevesebb uniós támogatást sikerült lehívnunk, amit saját forrásból kellett pótolni, ez pedig gerjesztette a költségvetési hiányt. Az országos helyreállítási terv (PNRR) tekintetében 17,9 milliárd lej volt a tavalyi mínusz, míg a többi uniós forrás terén 4,6 milliárd lej.

„Bár az utóbbi évtizedben Romániának volt az egyik legmagasabb beruházási ráfordítása az Európai Unióban, az infrastruktúra mennyiségileg és minőségileg is elégtelen, ami a beruházási közkiadások alacsony hatásfokának a jele, de észre kell venni az elmúlt évek elért előrehaladást, főleg a közúti infrastruktúra terén” – olvasható a jelentésben.