A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) célja, hogy ne csak ellenőrizzen, hanem támogassa is a gazdákat. Az igazgatóság ugyanakkor jelentős hangsúlyt fektet a kommunikációra, ami szemléletváltást is jelent. Sikerült elérniük, hogy a gazdák nem büntető szervként, hanem partnerként tekintenek a hatóságra. István Róbert igazgatóval beszélgettünk többek között az említett szemléletváltásáról, az elmúlt év eredményeiről, kihívásairól, a fertőző betegségek elleni küzdelmekről, élelmiszer-biztonságáról.

– Hogyan értékeli a Hargita megyei állategészségügyi helyzetet az elmúlt év tükrében?

– 2022 őszén kerültem az igazgatói székbe, és már akkor megfogalmaztam néhány célt, amelyeket mára részben sikerült elérnünk. Az egyik legfontosabb feladatunk az volt, hogy megváltoztassuk a hatóság megítélését. Az emberek korábban gyakran csak büntető szervként tekintettek ránk, ami természetes ellenállást szült. Ezért célként tűztük ki, hogy közelebb kerüljünk a gazdákhoz és közvetlenebb párbeszédet folytassunk velük. Az elmúlt évben számos fórumon és rendezvényen vettünk részt, például a Székely Gazda Egyesülettel vagy helyi szövetkezetekkel tartott találkozókon. Nemcsak az új jogszabályok ismertetésére szorítkoztunk, hanem gyakorlati tanácsokat is adtunk. Így a gazdák egyre inkább partnerként, nem pedig ellenőrként tekintenek ránk.

Az elmúlt időszakban jelentősen javult a kommunikációnk, és egyre több kérdéssel fordulnak hozzánk a gazdák. Régebben évente néhány hivatalos cikk jelent meg rólunk, de kevés volt az aktív kapcsolat a gazdákkal. Most rendszeresen válaszolunk kérdésekre, akár telefonon, akár e-mailben, és az értekezleteken is bátorítjuk őket, hogy kérdezzenek. Még ha „butának” gondolják is a kérdéseiket, mi segítünk megérteni a problémát és közösen találunk megoldást. Az állattenyésztés a 21. században az Európai Uniós szabványok szerint nagy kihívás mindenkinek.

– Melyek voltak a 2024-es esztendő legnagyobb kihívásai?

– A legnagyobb kihívás mindig a fertőző betegségek kordában tartása. Az idén a sertéspestis után a kiskérődzők pestise is megjelent az országban, utóbbi viszont teljesen elkerülte a megyénket. Az afrikai sertéspestis tavasszal ütötte fel a fejét a Csíkszentmihály községhez tartozó Lóvészen. A vírus valószínűleg az erdőből, a vaddisznókon keresztül kerülhetett be egy ottani gazdaságba, ahol nem volt megfelelő a védelem, nem volt kerítés. A bejelentést követően gyorsan intézkedtünk, az érintett tíz disznóból álló állományt megsemmisítettük, így sikerült megállítanunk a fertőzést. A gazdát pedig kártalanítottuk. Hargita megyében azóta sem volt a sertéspestissel probléma.

A kiskérődzők pestise szerencsére elkerülte Hargita megyét. Ez jelentős részben az illegális állatkereskedelem elleni szigorú intézkedéseknek köszönhető, amelyekben a rendőrséggel szorosan együttműködtünk. Rendszeres úti ellenőrzéseket végeztünk, hogy kiszűrjük az engedély nélkül szállított állatokat. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen betegségek terjedéséért gyakran az emberek tehetők felelőssé, nem maguk az állatok. Az emberi tényező szabályozásával sikerült minimalizálni a járványok kockázatát, így Hargita megye továbbra is biztonságos maradt ezen a területen.

Mindeddig a madárinfluenza is elkerülte a megyét, ennek ellenére aktívan figyeltük a tófelületeket és az elhullott madarakat is vizsgálatuk. Szerencsére minden teszt negatív lett. Ezt részben a klíma is segítette, hiszen a vándormadarak ritkán jönnek ide. Ezen kívül néhány hivatalosan kilőtt medvében találtunk trichinellát, ezeket a húsokat megsemmisítették.

– A fertőző betegségek elleni védekezés mellett milyen kiemelkedő eredményeket értek el az élelmiszeripar fejlesztése terén?

– Az elmúlt évben több olyan eredményt is elértünk, amelyre igazán büszkék lehetünk. Az élelmiszeripar terén például Gyergyó térségében több nagy beruházás is volt. Engedélyeztük egy új tejporgyár, egy krumplifeldolgozó üzem és tároló megnyitását, de mindemellett Borzonton egy modern húsmarhavágóhíd is beindult, amely akár napi 120 állatot is képes feldolgozni, és úgynevezett halal vágást is tudnak végezni. Ez az egyik legkorszerűbb létesítmény az országban, amely nemcsak helyi, hanem regionális szinten is jelentős gazdasági erőt képvisel. Hargita megye szarvasmarha-állománya immár 100 ezer fölé emelkedett, így Szucsáva megye után országos szinten a második helyet foglalja el, tehát van alapanyag.

A gazdák támogatása is kiemelt figyelmet kapott. Segítettünk a farmoknak, hogy minél nagyobb pontokat érjenek el a pályázatokon. Az idén több mint 80 farm – sertés-, csirke-, de a zöme juh- és marhafarm – kapott működési engedélyt, ami hatalmas előrelépés. Ezek mellett tizenegy tápszergyártó cég is zöld utat kapott. Ezek a gazdaságok nemcsak munkahelyeket teremtenek, hanem jelentős szerepet játszanak a helyi agrárgazdaság fenntarthatóságában.

Az eredmények azt mutatják, hogy Hargita megye az élelmiszer-biztonság és az állategészségügy terén egyaránt kiemelkedően teljesít, az állategészségügy megtartása terén jól állunk. Hargita megyében a visszajelzések jók, az innen kivitt állatokkal nem voltak gondok, tehát egészséges állataink vannak.

– Milyen terveik vannak a jövőre nézve?

– Az egyik legnagyobb kihívás az emberi erőforrás hiánya. Ez komoly problémát jelent, hiszen a szabályozások miatt a fiatal szakemberek bevonzása nehéz. A fő célkitűzésem, hogy pénzügyileg megmaradjunk ezen a szinten, a másik nagy kihívás pedig, hogy fiatal munkaerőt hozzak be a csapatunkba. Tehát, ha ezt tudjuk teljesíteni, akkor mondhatom, hogy lépést tudtunk tartani az élelmiszeripari fejlődéssel, hisz állatorvosi, élelmiszer-biztonsági kontroll nélkül egy vágóhíd, vagy egy nagy termelés, azért nagy kockázatot jelenthet. Remélhetőleg ezt az illetékesek is meg fogják érteni, mert elsődleges célunk, hogy a jövőben is megőrizzük Hargita megye járványmentességét, és tovább erősítsük az élelmiszer-biztonságot.