A romániai és magyarországi jegybankok képviselői tartottak előadást és panelbeszélgetéseket is szerveztek Finanszírozás és reálgazdaság 2026-ban témakörben az ötödik alkalommal megrendezett nagyváradi gazdasági konferencián.

Hagyományokhoz hűen az idén is a nagyváradi római katolikus püspöki palota adott otthont csütörtökön ennek a szakmai fórumnak, amely Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja szerint egy biztos pontot jelent a román-magyar együttműködés terén. Köszöntő beszédében a találkozások városaként emlegette Nagyváradot, a konferencia kapcsán pedig hangsúlyozta: napjaink bizonytalanságában felértékelődik minden, ami stabil és összeköt. „A konferencia gondolkodásra késztet minket térségünk jövőjéről” – vélekedett, hangsúlyozva: a két szomszédos ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődtek, ugyanakkor ezen a továbbiakban is dolgozni kell.

Házigazdaként Böcskei László megyés püspök is köszöntötte az egybegyűlteket, rámutatva arra, hogy evangéliumi értelemben is lehet gazdaságról, gyarapodásról beszélni. Szabó Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselője a Festum Varadinum kurátoraként idézte fel rendezvénysorozatuk 1992-es kezdetét. „Az első pillanattól befogadó rendezvény akart lenni” – nyomatékosította. Az elő- és utórendezvényekkel együtt közel egy hónaposra nőtte magát, a civil szervezetekkel közösen közel háromszáz programot vonultatnak fel. Köztük ezt a gazdasági konferenciát, amely immár ötéves múltra tekint vissza. Megfogalmazódott ugyanis a szervezőkben, hogy „a határmentiség kapcsolatot is jelent, a win-win helyzet pedig a gazdaságban rejlik” – ecsetelte Szabó Ödön, aki szerint ez a gazdasági fórum valós lehetőséget akar teremteni arra, hogy a vállalkozók első kézből jussanak információhoz vagy inspirálódjanak mások példájából. Mint hangsúlyozta: vállalkozók nélkül nincsenek munkahelyek, munkahelyek nélkül pedig nincs megélhetés.

Elismerte, amikor tavaly decemberben szervezni kezdték az idei kiírást, nem számítottak arra, hogy ilyen helyzet alakul ki politikai téren, és akkor még a gazdasági életet befolyásoló iráni válság sem volt napirenden.

A diagnózis felállításával könnyebb megoldást találni

Banai Péter Benő, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke előadásában a gazdasági élet kihívásait elemezte, mert meglátása szerint a „diagnózis felállításával” könnyebb megoldásokat megtalálni. Elősorban a globális folyamatokra hívta fel a figyelmet, egyebek között arra, hogy Európa folyamatos gazdasági térvesztésben van, holott már több mint 25 évvel ezelőtt is erről szóltak a dokumentumok. A termelékenység alacsonyabb, példa a kialakult helyzetre, hogy az ázsiai autógyártók „megverték” a németeket, holott ez évekkel ezelőtt ez sokak számára még elképzelhetetlennek tűnt.

A fejlett országokra jellemző államadósság megoldása is feladat, hiszen az elmúlt évtizedekben folyamatos növekedési tendenciát mutat. Románia valamivel jobban áll ezen a téren, viszont nem csak a kamatkiadások magasak, az elsődleges egyenleg is kedvezőtlen, ráadásul a költségvetési hiány is nehezíti a helyzetet.

A kihívások közé sorolta, hogy „Európa öregszik”, emiatt munkaerőhiány állhat fenn, és alkalmazkodni kell a rendkívül gyors technológiai fejlődéshez is, így például a mesterséges intelligenciához. „Aki lemarad, az kimarad” – vélekedett.

Az iráni konfliktus közben rámutatott arra, hogy mennyire instabil a helyzet, hiszen Európában nőtt leginkább a gáz- és a kőolaj ára a Hormuzi-szoros lezárása nyomán. Az unió ugyanis masszívan importál, néhány országnak magas az energia intenzitása, ami valóságos „jövedelem szivattyú” – ecsetelte Banai, aki szerint egyelőre még nem lehet tudni, hogy mennyire lesz tartós a konfliktus hatása, hiszen kritikus infrastruktúra megsérülése esetén tolódhat az enyhülés.

Kiemelte: szükség lenne a termelékenység javulására Európában, de kutatásfejlesztési kiadások terén nem állunk jól.

Ne növeljük az állam lenyomatát a gazdasági szektoron

Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának vezetőtanácsi tagja is rámutatott arra, hogy napjaink globális helyzete nagyon gyors és sok változást hoz. A mesterséges intelligenciát az ipari forradalomhoz hasonlította, hatása szerinte még túl is szárnyalja majd. Ezzel párhuzamosan a klímaváltozás, és persze a geopolitikai feszültségek is rányomják a bélyegüket a helyzetre, az intézkedések pedig jelentős finanszírozást igényelnek.

Prezentációjában részletesen beszélt a költségvetési hiányról, rámutatva: Románia utoljára 2014-2015-ben volt stabilnak mondható helyzetben. Akkor még nagyjából egységes volt az export-import. Márpedig, ha költségvetés nincs a helyén, akkor az infláció nőni fog, ami visszaveti a gazdaságot. Eredetileg csak 4 százalékos inflációval számoltak, de az elmúlt időszak eseményei miatt 5-6 százalékra van kilátás.

Részletesen taglalta a deficit következményeit, valamint annak hatását a vállalkozásokra, megjegyezve azt is, hogy az ország költségvetéséből nem épp annyira egyszerű lefaragni a kiadásokat, mint amilyennek az elsőre tűnhet. A kimutatások alapján úgy látja, hogy ha irány kellene, akkor szerinte úgy kellene előre menni, hogy ne növeljük az állam lenyomatát a gazdasági szektoron. „Stabil alapokra van szükség” – nyomatékosította, hozzátéve, hogy bár az enyhülést ígérő korábbi prognózisok toldóhatnak 2027-ben lát némi esélyt javulásra.