banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

Ezért nem lett Mercedes-gyár Romániában

Románia azóta sem jeleskedik a nagy külföldi beruházók idecsábításában, tanulhatna Magyarországtól.

A Mercedes-Benz márka tulajdonosa, a Daimler AG a 2000-es évek második felére időzítette első középkelet-európai gyárának megnyitását. A befektetésért, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia mellett sokáig Románia is versenyben volt, utóbbit főleg az alacsony bérek tették vonzóvá.Fotó: Mercedes-Benz Group

Romániából Temesvárnak lett volna a legnagyobb esélye a beruházás megszerzésére, azonban a német nagyvállalat végül Kecskemétet választotta, amit 2008 júniusában jelentettek be. Az üzemet 2012 tavaszán adták át.

Abba az időszakban, amikor a Daimler AG a beruházás helyszínét kereste, a román kormányfő Călin Popescu-Tăriceanu volt. A politikus a közelmúltban elárulta, hogy a német autógyártó azért ejtette Temesvárt, mivel a helyi önkormányzat 45 millió eurót kért a telekért, melyre az üzemet építették volna. „A Mercedes inkább Magyarországra ment, ahol ugyanakkora területet jelképes összegért kapott koncesszióba 50 évre” – írta a korábbi miniszterelnök.

Az ügy ennél azért komplexebb, a Daimler AG döntéséhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy a magyar kormány a románnál sokkal kedvezőbb ajánlatot tett. A magyar állam 87 millió eurós támogatást nyújtott a beruházáshoz, s jelentős összeget költött a környékbeli szállítási infrastruktúra fejlesztésére is.

Annak, hogy Budapest ért hozzá, hogyan kell megfogni az autóipari vállalatokat, egyértelmű bizonyítékai az ágazat jelentős magyarországi beruházásai. Az Apollo Tyres gumiabroncsgyártó 53 millió eurós támogatást kapott a magyar államtól, a Hankook 64,6 milliósat, az Audi pedig 47 milliósat. Időközben a Mercedes részesült egy 40,7 millió eurós szubvencióban is, összesen tehát 127 millió eurós állami támogatásban részesült. Amint azt korábban megírtuk, az ígéretek terén Románia is jól teljesít, amikor azonban ezek valóra váltásáról van szó, akkor már kevésbé.

Magyarország ugyanakkor azért is előnyben van Romániával szemben, mivel ott a társasági adó mindössze 9 százalék, miközben nálunk a bruttó nyereség 16 százalékát kell befizetni az államkasszába. Ugyanakkor ez önmagában nem riasztja el a beruházókat, hiszen Szlovákiában annak ellenére épített üzemet egy sor autógyártó, hogy ott a társasági adó 21 százalék.   

Kapcsolódók

Kimaradt?