Adót csökkentene, hogy növelje az adóbevételeket, több közalkalmazottat bocsátana el, mint ahányan vannak, felforgatná az adórendszert, tőrőlmetszett dilettánst nevezne ki a nemzeti bank élére.

Nagyon hektikusan reagált a pénzpiac arra, hogy George Simion, a szavazatok mintegy 40 százalékát besöpörve, fölényesen megnyerte az elnökválasztás első fordulóját. Az euró árfolyama azonnal növekvő pályára állt, a kormány pedig a korábbinál is drágábban jut hitelhez. Május 12-én a Pénzügyminisztérium évi 8,45 százalékos átlagos kamatra vett fel hitelt 540,3 millió lej értékben, s kénytelen volt megemelni a Tezaur kamatját: az áprilisi kibocsátáskor a lejalapú állampapír hozama, a futamidő függvényében, 6,60 és 7,60 százalék között változott, a májusinál azonban már 6,75 és 7,80 százalék között.

Ez egyelőre a politikai bizonytalanság következménye, véli Juhász Jácint, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. Romániának ügyvivő államfője és ügyvivő kormánya van, a pártok hosszú hetek óta az elnökválasztással vannak elfoglalva, ahelyett, hogy az államháztartási konszolidációhoz nélkülözhetetlen intézkedésekkel foglalkoznának, mondja a szakember. Ilyen körülmények között érthető, hogy a befektetők fölöttébb óvatosak Romániát illetően, már csak azért is, mert egyelőre nem lehet tudni, hogy az elkövetkező időszakban az ország milyen pályára áll.

Többet a kevesebből

A román államfőnek közvetlen ráhatása nincs a gazdaságpolitikára, azonban közvetett lehet, amennyiben korábbi pártja érvényre tudja juttatni elképzeléseit a kormányban. Mindaz, amit ezidáig Simion kifejtett a gazdaságot illetően erős aggodalomra ad okot, a víziója, ha egyáltalán beszélhetünk ilyesmiről, a dilettantizmus és a demagógia katyvaszának tűnik.

Az AUR elnöke ellenzi, hogy a kormány adóemeléssel csökkentse a költségvetési hiányt, helyette adócsökkentést és az adóalanyok számának a növelését preferálná.

„Nem hiszem, hogy többet szedünk be, ha emeljük az adókat, helyette a dolgozók és az adóalanyok számát kellene növelni. Sokan vannak, akik, ha nem 42 százalék terhelné a minimálbért, hajlandók lennének korrekt módon fizetni az adót Romániában” – nyilatkozta az AUR és a POT közös jelöltje a Romanian Business Leadres Summit nevű rendezvényen. Kifejtette, kormányra kerülése esetén pártja azonnal visszaállítaná a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozók adókedvezményét, amit a Ciolacu-kabinet szüntetett meg.

Simion kijelentései ellentmondanak egymásnak, mivel az adókedvezményekkel az adóalanyok száma csökken, ahelyett, hogy nőne, ráadásul a költségvetési végrehajtás idei adatai azt mutatják, hogy a kedvezmények megszüntetése pozitívan hatott az államháztartás bevételeire.

Ami a minimálbéresek adóterheinek csökkentését illeti, az ötlet nem rossz, s távolról sem Simion az első, akinek eszébe jutott, azonban az időzítés katasztrofális: jelenleg a kormánynak mindenképp növelnie kell a bevételeit, s bármiféle adócsökkentés rövid távon a bevételek visszaesésével jár.  

Adóreform a populizmus jegyében

Egy másik, az előbbinél nagyobb súlyú elképzeléssel nem a pártelnök, hanem Niculina Sterea, az AUR gazdasági szakpolitikusa rukkolt elő. „Az 5 millió eurónál kisebb árbevételű cégek számára 2 százalékos forgalmi adót állapítunk meg. Ötmillió eurós vagy annál nagyobb árbevétel esetén 16 százalék profitadót kell fizetni, amely nem lehet kisebb az árbevétel 1 százalékánál” – olvasható a szenátorasszony közleményében.

Ez radikálisan átalakítaná az adórendszert, jelenleg ugyanis csak a 250 ezer eurónál kisebb árbevételű cégek fizetnek 1 százalékos forgalmi adót, míg az összes többi a nyereség 16 százalékával megegyező társasági adót.  

A forgalmi adó bevezetése már 2023-ban is felmerült, akkor a PSD támogatta az ötletet, a PNL és a munkáltatói szervezetek ellenezték, s végül nem került rá sor. A forgalmi adó nagyobb költségvetési bevételt eredményezne, mint a társasági adó, azonban van hátulütője. „Ez egy populista intézkedés, amit könnyű elfogadtatni a közvéleménnyel, azonban visszaüthet, a lakosság fizetheti meg az árát” – nyilatkozta akkor Juhász Jácint, arra célozva, hogy a cégek a pluszkiadást beépíthetik az áraikba, lényegében a lakossággal fizettetve meg azt.

Ami a költségcsökkentő intézkedéseket illeti, a Cotroceni-palotába kívánkozó korábbi futballhuligán 500 ezer közalkalmazott elbocsátását helyezte kilátásba. Simion utóbb pontosította, hogy azokat akarja kirúgni, akik a közigazgatásban jutottak álláshoz párttámogatással. A minisztériumoknál és az azoknak alárendelt intézményeknél 115 ezren dolgoznak, a helyi önkormányzatoknál pedig 330 ezren, vagyis összesen 445 ezren. Az, hogy az államapparátusban ezrével, sőt valószínűleg tízezrével állnak alkalmazásban olyanok, akikre semmi szükség, holtbiztos. Ugyanakkor nemhogy félmillió, de akár százezres nagyságrendben elbocsátani közalkalmazottakat éppúgy kivitelezhetetlen, mint 35 ezer eurós lakást építeni, ezzel kampányolni pedig színtiszta demagógia.

Aberráció a felsőfokon

Azt, hogy George Simionnak a valóságtól mennyire elrugaszkodott és mennyire veszélyes elképzelései vannak a gazdaságról és a pénzügyekről, legjobban talán azon ötlete példázza, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) élére egy ügyvédet nevezzen ki, Gheorghe Piperea személyében. Piperea, aki jelenleg képviselő az Európai Parlamentben, semmiféle olyan tapasztalattal nem rendelkezik, ami alkalmassá tenné rá, hogy jegybanki elnök legyen.

„Nagyon egyértelmű akarok lenni: ez egy minden elképzelést meghaladó aberráció lenne. Ha Simion gyorsan el akarja ásni a nemzetgazdaságot, akkor csak ennyit kell csinálnia: kineveznie a BNR élére egy ügyvédet, aki azt sem tudja, hogy egy mérlegben mi az aktívum és mi a passzívum” – reagált egy Facebook-bejegyzésben Eugen Rădulescu, a BNR tanácsosa. Véleménye szerint Gheorghe Piperea annyit ért a makrogazdasághoz, mint a macskája, a kinevezés pedig, ami legálisan nem lehetne kivitelezhető, katasztrofális következményekkel járna.

Kapcsolódó

Újabb AUR-os „marketingstratégia” – államosítanák az üres lakásokat, hogy 1 lejért osztogassák

Miután George Simion államfőjelölt elismerte, hogy választási „marketingstratégia” volt a 35 ezer eurós lakások ígérete, pártja, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) újabb elképesztő ötlettel rukkolt elő. A külföldön élő, dolgozó román állampolgárok üresen álló lakásait sajátítanák ki, hogy utólag 1 lejért osztogassák ezeket.

államfőválasztás 2025 kampány George Simion ingatlan

„Ha az új elnök megszegi a hatályos törvényeket, idő előtt leváltva a központi bank vezetését, s kinevezve egy jöttmentet a BNR élére, nem találok elég súlyos szavakat arra, ami következne. Románia megszűnne létezni a nemzetközi pénzügyi piacokon, függetlenül attól, hogy mennyire emelkednének a kamatok, s mennyire süllyedne le a nemzeti valuta. Ez a forgatókönyv túl van minden elképzelésen” – írta a szakember.