Londoni iparági elemzők szerint világgazdasági szinten számolva az idén várhatóan meghaladja az ezermilliárd dollárt az iráni konfliktus miatt megemelkedett üzemanyagárak ellentételezését célzó költségvetési támogatások összege. Mindezt tetézik a gyorsuló ütemben emelkedő védelmi kiadások, miután a világ országai egyre inkább felismerik, hogy biztoságukat nem bízhatják egyedül az Egyesült Államokra.

Az egyik vezető londoni gazdaságpolitikai és monetáris elemzőház, az Official Monetary and Financial Institutions Forum (OMFIF) csütörtökön bemutatott tanulmánya szerint – amelyet a cég abból az alkalomból állított össze, hogy hat hónapja kezdődött a konfliktus – az iráni háború okozta nyersanyagdrágulás két fronton is rontotta a globális államháztartási helyzetet: a központi kiadások növelésével egy időben a hitelpiaci költségeket is emelte.

A ház adatai szerint a konfliktus kezdete óta 94 ország hozott költségvetési intézkedéseket elsősorban az üzemanyagárak emelkedését ellentételező támogatások, árkorlátozások és adókedvezmények formájában. Ezeknek a lépéseknek a globális költségei az idén várhatóan elérik az 1100 milliárd dollárt – áll az OMFIF elemzésében.

A tanulmány szerint mindezt tetézik a gyorsuló ütemben emelkedő védelmi kiadások, miután a világ országai egyre inkább felismerik, hogy biztoságukat nem bízhatják egyedül az Egyesült Államokra. Az OMFIF adatai szerint Európában a katonai célokra fordított költségvetési források már tavaly 14 százalékkal – 1953 óta nem mért ütemben – nőttek, és az Egyesült Államok ázsiai szövetségeseinek körében is 8,1 százalékkal haladták meg az előző évi összeget.

Ezeket a kiadásnöveléseket nem lehet egykönnyen visszafordítani: a már bevezetett támogatások visszavonása „politikailag fájdalmas” lépés lenne, és az is ritkán fordul elő, hogy a védelmi kiadások csökkenjenek, ha már egyszer növekedésnek indultak – fogalmaztak az OMFIF londoni elemzői.

A ház szerint ebben a környezetben érthetők az állampapírpiaci befektetők aggályai. Ezeket az aggályokat jelezte, hogy a 30 éves futamú amerikai kincstárjegy hozama ebben a hónapban 5,3 százalékon – 2007 óta nem mért szinten – tetőzött, intervencióra késztetve az amerikai pénzügyminisztériumot. Az elemzés kiemeli, hogy a hosszabb futamidejű állampapírok a korábbi piaci sokkokra – köztük a koronavírus-járványt kísérő 2022-es inflációs kiugrásra vagy az 1970-es évek stagflációjára – kevéssé voltak érzékenyek.

A feltörekvő piacokon a magasabb amerikai kincstárjegyhozamok és az erős dollár miatt emelkednek a dollárban denominált kötvénykötelezettségek adósságszolgálati költségei, és ezt tetézi, hogy a nyersanyag- és energiahordozó-importőrök mindemellett mélyülő folyómérleg-hiányokkal is küszködnek – hangsúlyozza az OMFIF helyzetértékelése.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő ugyancsak Londonban bemutatott, modellszámításokra alapozott elemzésében szintén azt állapította meg, hogy a tavalyihoz képest megemelkedett effektív kamatszintek máris terhelik a globális költségvetési pozíciókat, és ehhez a védelmi kiadások növelése jelentette plusz teher is társul.

A Fitch elemzői közölték: várakozásuk szerint ebben a környezetben a fejlett ipari gazdaságok államadóssága 4200 milliárd dollárral 75 800 milliárd dollárra – a térség hazai össztermékének (GDP) 104 százalékára –, a csoporton belül a tíz legnagyobb fejlett gazdaság szuverén adósságállománya 69 ezer milliárd dollárra (összesített éves GDP-értékük 114,5 százalékára) emelkedik 2026 végéig.

Kapcsolódó

Háromheti csúcson van a kőolaj ára

Ameddig nem zárul le a háború a Közel-Keleten, nem is lehet számítani rá, hogy lényegesen olcsóbb lesz. 

Irán-USA konfliktus háború Hormuzi-szoros kőolaj üzemanyag