A magas energiaárak, az ipari szerkezetváltás és a zöld átállás komoly hullámokat vet az európai munkaerőpiacon. Brüsszel szerint a gazdasági rugalmasság záloga mostantól az emberi tőkébe való befektetés.

Az Európai Bizottság arra figyelmeztet, hogy az uniós tagállamoknak munkahelyek tömeges megszűnésével kell szembenézniük a következő években. A magas energiaköltségek, az ipari szerkezetátalakítás és a zöld átállás folyamatai súlyosan megterhelik a gazdaságot – jelenti a Politico.

A lap által idézett adatok a bizottsági „Tavaszi csomagban” fognak megjelenni. Ez az a féléves dokumentum, amely rögzíti az Európai Bizottság gazdasági és politikai ajánlásait a tagállamok számára. A számok jól mutatják a növekvő brüsszeli aggodalmat, amely az EU előtt álló gazdasági kihívások mértékét övezi, szemlézi a Politico cikkét a Dig24 hírportál. 

„Európa versenyképessége nem épülhet kizárólag a technológiára, a tőkére vagy a pénzügyi szabályozásra” – nyilatkozta a POLITICO-nak Roxana Mînzatu, az Európai Bizottság készségekért és kompetenciákért felelős ügyvezető alelnöke.

Energiaválság és romló munkanélküliségi mutatók

Mivel az USA és Izrael által Iránban vívott háború nem mutatja a végjeleit, és továbbra is nyomás alatt tartja az olajárakat, a Bizottság becslései szerint a 2026-os energiapiaci nyomás akár 560 000 munkahelyet is veszélybe sodorhat. A leginkább kitett szektorok közé az építőipar, a fémfeldolgozás, a vegyipar és a szállítás tartoznak.

A gyengébb gazdasági aktivitás miatt a Bizottság kénytelen volt felülvizsgálni a munkanélküliségre vonatkozó előrejelzéseit. Múlt ősszel a Bizottság még úgy számolt, hogy a munkanélküliségi ráta 2026-ban 5,9%-ra, 2027-ben pedig 5,8%-ra mérséklődik. A legfrissebb prognózis szerint azonban mindkét évben 6%-os rátával kell számolni.

A Bizottság az államadósságok további növekedésére is számít: a 27 uniós tagállam összesített költségvetési hiánya a 2025-ös GDP-arányos -3,1%-ról 2026-ban -3,5%-ra, 2027-ben pedig -3,6%-ra emelkedhet.

Veszélyben az autóipar és a tiszta technológiák

A Tavaszi csomag megpróbálja a figyelmet a munkaerőre irányítani, azt állítva, hogy az EU versenyképességi agendája nem lehet sikeres a növekvő munkaerőhiány és a készségbeli hiányosságok kezelése nélkül. A Bizottság számszerűsítette is a legnagyobb nyomás alatt lévő ágazatokat

Autóipar Európa egyik kulcsszektora – amely a német gazdasági sikerek alapja – rendkívüli kihívásokkal küzd a belső égésű motorokról az elektromos járművekre való átállás, valamint az erős kínai konkurencia miatt. Itt 600 000 munkahely forog kockán.

Az akkumulátorgyártásban körülbelül 85 000 állás van veszélyben, a napenergia-szektorban a piaci nyomás közel 59 000 munkahelyet érint kedvezőtlenül. Az acéliparban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású intézkedések további 4500 pozíciót érinthetnek.

A aggodalmak mögött egy tágabb brüsszeli vita húzódik meg: Európa a hazai termelés ösztönzését célzó tervek ellenére is teret veszít a stratégiai iparágakban olyan riválisokkal szemben, mint Kína és az Egyesült Államok.

Miközben egyes szektorokban leépítések fenyegetnek, a munkaadók világszerte továbbra is nehezen találnak megfelelő képzettségű munkaerőt. A Bizottság adatai szerint 2023-ban a középvállalkozások 68%-a számolt be szakemberhiányról. 2024-re a cégek 77%-a nyilatkozott úgy, hogy a munkaerő- és készséghiány közvetlen akadályát képezi a beruházásoknak.

Ezek a megállapítások erősítik meg a féléves csomag központi üzenetét: a gazdasági ellenállóképesség egyre inkább az emberi tőkébe való befektetéstől függ. Most első alkalommal az ajánlások különös hangsúlyt fektetnek az oktatásra, a szakképzésre, a dolgozók specializációjára és az átképzésre.
„Az emberekbe való befektetés Európa legerősebb versenyképességi stratégiája, és egy olyan Unió alapja, amely képes az innovációra, a hatékonyabb versenyre és bármilyen kihívás kezelésére” – tette hozzá Mînzatu. „Ezzel az európai szemeszterrel ez megváltozik: a humántőkét mostantól a versenyképesség alapvető tényezőjeként kezeljük, konkrét, tagállamspecifikus útmutatásokkal.”

Súlyosbodó egyenlőtlenségek és szegénységi kockázat

A dokumentumban vázolt munkaerőpiaci kihívások túlmutatnak a puszta munkahely-elvesztésen. A Bizottság arra figyelmeztet, hogy az alacsony jövedelmű háztartásokra aránytalanul nagy teher hárulhat a magasabb üzemanyagárak miatt, ami jövedelmük további 1,4%-os pluszköltségét jelentheti.

A jelentés rávilágít a munkaerőpiacon tapasztalható tartós egyenlőtlenségekre is: az EU-n kívüli állampolgárok még mindig sokkal nagyobb valószínűséggel kényszerülnek a képzettségüknél alacsonyabb szintű munkakörökbe, mint a hazai munkavállalók.
Problémát jelent a munkahelyek minősége is: minden ötödik munkavállaló alacsony bérű, gyenge termelékenység-növekedésű ágazatban dolgozik, míg minden tizenkettedik dolgozó embert a szegénység kockázata fenyeget, annak ellenére, hogy van állása.

Ebben a környezetben az Európai Bizottság a Tavaszi csomag révén arra fogja ösztönözni a tagállamokat, hogy hajtsanak végre reformokat a készségek fejlesztése, a munkahelyek minőségének javítása és a szociális védelmi rendszerek megerősítése érdekében.