A magyarlakta megyék zömében a vásárlóerő az országos átlagérték 88-96 százalékán áll.

Egy évtizeddel ezelőtt a megyék felében a vásárlóerő legalább 20 százalékkal maradt el az országos átlagtól. Tavaly, a NielsenIQ piackutató cég szerint már csak három megye (Botoșani, Giurgiu, Vaslui) tartozik ebbe a kategóriába.

A vásárlóerő Bukarestben a legnagyobb, több mint duplája a 11 105 eurós országos átlagnak, írja a Ziarul Financiar. A fővárosi lakosoknak tavaly átlagban 22 676 euró állt rendelkezésükre különféle kiadások és megtakarítás céljára.

Mindössze két olyan megye van, ahol a vásárlóerő 112-120 százalékkal nagyobb az országos értéknél: Kolozs és Temes. A 104-112 százalékos kategória már népesebb, ide Brassó, Szeben, Ilfov és, némileg meglepő módon, Hunyad tartozik.

A 96-104 százalékos középkategóriába 10 megyét sorol a NielsenIQ, köztük Marost, Bihart, Fehért és Aradot. A jelentős magyar közösséggel rendelkező megyék zöme (Hargita, Kovászna, Szatmár, Szilágy) a 88-96 százalékos kategóriában tanyázik. Erdélyben egyetlen olyan megye sincs, ahol a vásárlóerő ne érné el az országos átlag 80 százalékát, legrosszabbul Beszterce-Naszód áll, 80-88 százalékon.

Az utóbbi években leginkább a moldvai megyék zárkóztak fel az országos átlaghoz.

„Összehasonlítva a legkisebb, fejenként 5372 euró vásárlóerővel rendelkező Vaslui megyével, Bukarestben a fogyasztási kapacitás ennek 4,2-szerese. Ez a tény azt jelzi, hogy erőteljesek a kontrasztok. Ugyanakkor, a korábbi évekhez képest, az élen álló és a sereghajtó megyék között 2025-ben csökkent az eltérés” – állapítják meg a NielsenIQ szakértői.

Romániában tavaly az egy főre eső vásárlóerő tekintetében az európai átlag közel 55 százalékán állt. Az éllovasok Liechtenstein (71 130 euró), Svájc (53 011 euró), Luxemburg (38 929 euró), Izland (38 767 euró) és Dánia (33 211 euró).