Hat állami tulajdonban levő cég együttes adósságállománya meghaladja a 10 milliárd lejt.

Egy nappal azután, hogy Florin Cîțu kormányfő bejelentette, a veszteséges állami vállalatok ezentúl csak szerkezetátalakítási terv alapján kaphatnak költségvetési támogatást, beosztottja, Claudiu Năsui is akcióba lendült. A gazdasági tárca vezetője egy Facebook-bejegyzésben jelentette be, hogy vizsgálatot rendel el a minisztériumnak alárendelt egyik cégnél, mivel az sok pénzért minimális tevékenységet folytat.

A szóban forgó vállalat a Centrul Național de Învățământ Turistic (CNIT), amelynek, ahogy az a nevéből következik, idegenforgalmi képzések szervezésével kellene foglalkoznia. A miniszter információi szerint a cég az elmúlt nyolc évben mindössze 3 kurzust szervezett, amelyeken 30 szakács és 17 cukrász szerzett oklevelet. Ennél azért kicsit jobban megerőltethették volna magukat a munkatársak, főleg, hogy a javadalmazás tekintetében nem lehet okuk panaszra, a cégnél ugyanis 19 446 lej a bruttó átlagbér.

Kapcsolódó

A kormányfő véget vetne az állami vállalatok „pénznyelésének”

A veszteséges állami vállalatok csak szerkezetátalakítási vagy reformterv alapján kapnak ezentúl finanszírozást – közölte hétfőn Florin Cîţu miniszterelnök.

költségvetési törvény Florin Cîțu állami vállalatok

A CNIT honlapja szerint a szakács- és a cukrász tanfolyam részvételi díja 800 lej/fő, ami azt jelenti, hogy a fő tevékenységi terület 8 év alatt 37 600 lej jövedelmet hozott a részvénytársaságnak. Ez határozottan nem egy olyan eredmény, amivel dicsekedni lehet. Ugyanakkor nem egészen biztos, hogy minden pont úgy van, ahogy azt a miniszter állítja.

A CNIT adóhivatal által elfogadott 2019-es mérlege szerint a cég éves árbevétele 11,1 millió lej volt, amihez 427 960 lej nyereség társult. Több megbízható online adatbázis teljesen egybehangzó azt illetően, hogy 2011 óta a vállalat folyamatosan nyereséges, a csúcsot pedig 2016 jelentette, 824 734 lejes profittal.

Nem jó üzlet a lignit

Függetlenül attól, hogyan is áll a CNIT szénája, a kormányfőnek igaza van abban, hogy egy sor állami nagyvállalat nem más, mint pénznyelő csődtömeg. Ilyen például a lignitbányákat és hőerőműveket működtető Complexul Energetic Oltenia (CEO). A Târgu Jiuban székelő vállalatnak 2012-ben még 18 770 alkalmazottja volt, s 2,2 milliárd lej árbevétel mellett 118 millió lej profitot termelt.

Egy évre rá, bár az árbevétel 400 millióval nőtt, a nyereség 96 százalékkal visszaesett, 4,5 millió lejre. Ehhez hasonló, normális gazdaság és hozzáértő menedzsment keretei között értelmezhetetlen jelenségek az elkövetkező években is előfordultak. 2014-ben, bár az árbevétel csak kevéssel csökkent, a profit teljesen elpárolgott, s megjelent egy 693 millió lejes deficit. Két év alatt tehát prosperálóból durván veszteségesbe ment át a CEO Rt.

2015-ben leépítések kezdődtek, három év alatt az alkalmazottak mintegy negyedét bocsátották el. Ismét gazdaságossá vált a cég működése, a 2017-es évet 180 millió lej nyereséggel zárta. 2018-ban aztán jött a hidegzuhany, egy 1,13 milliárd lejes deficit képében, amit 2019-ben 863 milliós veszteség követett. A vállalatnál állítólag igazi rablógazdálkodás folyik évek óta, ami a gazdasági eredmények láttán vitán felül állónak tűnik. A CEO adósságállománya 2019 végén 2,2 milliárd lej volt.

Szinte ugyanakkora adósságot halmozott fel az évek során a vajdahunyadi székhelyű Complexul Energetic Hunedoara. A jelenleg fizetésképtelen, szénbányászattal, elektromos- és hőenergia termeléssel foglalkozó részvénytársaság 2013 óta folyamatosan veszteséges. 2018-ban és 2019-ben a cég deficitje az árbevételnek kb. a négyszerese volt, 1,2, illetve 1,1 milliárd lej.

Kerekeken gördülő deficit

Többször írtunk már arról, hogy a CFR és a Tarom katasztrofális gazdálkodása egy évtizede megoldhatatlan problémát jelent az egymást váltó kormányok számára. A CFR Marfă, a CFR Călători és az állami légiforgalmi vállalat együttes adósságai közel 3 milliárd lejt tesznek ki.

Az állami pénznyelők közé tartozik a fővárosi metróhálózatot működtető Metrorex is. Adósság tekintetében a két fentebb tárgyalt energetikai vállalaton is túltesz, tartozásai 2019 végén 2,8 milliárd lejre rúgtak. Abban az évben 756 millió lej volt az árbevétele, a vesztesége pedig 331 millió.

Az összképhez hozzátartozik, hogy egy sor állami vállalat nyereségesen működik. A Romgaz két évvel ezelőtt, közel 5 milliárd lejes forgalom mellett 1 milliárdot meghaladó nyereséget ért el, a Hidroelectrica pedig 1,38 milliárd lej profitot gazdálkodott ki.