Az Európai Unió a jövő héten arra fogja kérni a tagállamokat, hogy csökkentsék a Közel-Keletről származó repülőgép-üzemanyagtól való függőségüket, és növeljék az Egyesült Államokból érkező importot – közölték névtelenséget kérő források a Reuters hírügynökséggel.

A még véglegesítés alatt álló terv nagyobb hangsúlyt helyezne az önellátásra és az ellenálló képesség növelésére, többek között a szintetikus repülőgép-üzemanyagok (SAF) használatán keresztül, számol be a Reuters alapján az Agerpres hírügynökég.

Az európai légitársaságok arra figyelmeztettek, hogy a következő hetekben üzemanyaghiány alakulhat ki az iráni háború következtében, ami megzavarhatja a nyári utazási szezont.

A konfliktus jelentősen megemelte a kerozin árát, ami lassítja a légiközlekedési ágazat fejlődését, és arra kényszeríti a légitársaságokat, hogy emeljék a jegyárakat, visszafogják terjeszkedési terveiket és módosítsák előrejelzéseiket.

Európa különösen kiszolgáltatott helyzetben van, mivel a repülőgép-üzemanyag mintegy 30–40 százalékát importálja, ennek legalább fele a Közel-Keletről érkezik.

Az EU nem kötelező érvényű ajánlásai rámutatnak arra, hogy a közösség korlátozott lehetőségekkel rendelkezik a belföldi termelés gyors növelésére, és iránymutatást adnak arra is, miként lehet kezelni egy esetleges kerozinhiányt. Az Európai Bizottság szóvivője megerősítette, hogy a jövő héten átfogó választ mutatnak be az energiaválságra, amely a repülőgép-üzemanyagra vonatkozó intézkedéseket is tartalmazni fogja.

Kapcsolódó

Szakértők figyelmeztetnek: a következő hetekben több száz repülőjáratot törölhetnek Európában

Az európai légiközlekedési ágazat „rendszerszintű” repülőgép-üzemanyaghiány kockázatával néz szembe a következő hetekben, amennyiben a Hormuzi-szoros blokádja folytatódik. Ennek következményeként több száz járatot is törölhetnek.

üzemanyag légi közlekedés repülőtér Hormuzi-szoros

„Az ellátás rendelkezésre állása továbbra is a legfőbb aggodalom” – hangsúlyozta a szóvivő, hozzátéve: ha az üzemanyag-ellátás tovább romlik, az EU koordinált készletfelszabadítást is fontolóra vehet.
A tervek között szerepel az olajfinomítói kapacitások uniós szintű feltérképezése, valamint olyan intézkedések bevezetése, amelyek biztosítják a meglévő finomítói kapacitások teljes kihasználását és fenntartását.

Az Európai Bizottság emellett azt is vizsgálja, miként lehetne növelni az amerikai Jet A típusú üzemanyag használatát, amelyet jelenleg ritkán alkalmaznak Európában a magasabb fagyáspontja miatt. Az európai szabvány szerinti Jet A-1 üzemanyag jobban megfelel a hosszú távú, nagy magasságban, alacsony hőmérsékleten végzett repülésekhez, ezért a katonai szektor is ezt részesíti előnyben. Mindeközben az Egyesült Államokból és Nigériából származó import áprilisban jelentősen nőtt. Több fontos európai légiközlekedési csomópont – például Belgiumban, Hollandiában, Svájcban és Németországban – a NATO által működtetett CEPS vezetékrendszerre támaszkodik az üzemanyag-ellátásban.
A készülő uniós terv iránymutatást ad arra is, hogyan kezeljék az esetleges üzemanyaghiány következményeit, például a járattörlések miatt elveszített repülőtéri idősávokat, illetve azokat a szabályokat, amelyek megakadályozzák, hogy a légitársaságok olcsóbb helyszíneken töltsenek fel extra üzemanyagot.

Az EU azt is mérlegeli, hogy az üzemanyaghiány elég rendkívüli körülménynek minősül-e ahhoz, hogy a légitársaságok mentesüljenek az utasoknak fizetendő kártérítések alól járattörlés esetén.
A források szerint az EU már eldöntötte, hogy nem halasztja el a 2030-as határidőt, amelytől kötelezővé válik a szintetikus repülőgép-üzemanyagok használata, annak ellenére, hogy a légitársaságok szerint ezekből nem lesz elegendő mennyiség. A 2023-ban elfogadott RefuelEU rendelet értelmében a légitársaságoknak fokozatosan növelniük kell a SAF arányát: a jelenlegi 2 százalékról 2030-ra 6 százalékra, 2035-re 20 százalékra, 2050-re pedig 70 százalékra.

A piacon elérhető szintetikus repülőgép-üzemanyagok többsége újrahasznosított étolajból vagy állati hulladékból készül, ára pedig három-ötszöröse a hagyományos kerozinénak, miközben jelenleg a globális kínálat mindössze 0,3 százalékát teszi ki.

Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a közeljövőben csökkenhet a szállítási kapacitás, több repülőgép maradhat a földön, és pótdíjak bevezetése is várható. A légitársaságok szerint nehéz előre jelezni a kereslet alakulását 2026 második felében, mivel az utasok aggodalommal figyelik a piaci bizonytalanságokat és az emelkedő árakat.