A jelenlegi súlyos gazdasági helyzet a politikusok populizmusának, a lakosság gazdasági tájékozatlanságának tulajdonítható, amit tetéz, hogy a informáltak is előnyben részesítik a kényelmes hazugságot, a kényelmetlen igazsággal szemben – szögezte le szerdán Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) vezető közgazdásza.

A Román Nemzeti Bankban megtartott éves pénzügyi-bankelemzői konferencián kifejtette, a politikusok éveken át megszegtek négy – a józan észre alapuló - alapszabályt.

A négy alapszabály:

• Ne költs többet, mint amennyit az anyagi lehetőségeid engednek – másképp fogalmazva: ne nyújtózkodj tovább, mint ameddig a takaród ér.
• Ne növeld a béreket gyorsabban, mint ahogy a termelékenység nő.
• Ne növeld a nyugdíjakat gyorsabban, mint ahogy a bérek nőnek (mivel a nyugdíjakat valójában a bérekből finanszírozzák).
• Ne finanszírozz állandó kiadásokat (mint a bérek vagy nyugdíjak) ideiglenes bevételekből, például hitelből.

„Ezt a négy szabályt minden közgazdasági diplomával rendelkező embernek tudnia kellene” – idézi a közgazdászt a Hotnews. Lazea. hozzátette, a dolgok egész másként alakultak.

Első szabály: a takaróhoz mért nyújtózkodás

Ez egyensúlyban lévő költségvetést vagy majdnem nulla költségvetési hiányt jelentene gazdasági növekedés idején, illetve legfeljebb 3%-os GDP-arányos hiányt gazdasági visszaesés idején.

Ez az alapelv a következő két hamis állítás elterjedésével sérült meg:

– A 3%-os GDP-arányos hiány nem csupán nehéz időkben elfogadható maximum, hanem normális szint minden évben.

– Nem számít a hiány mértéke, ha az eléri a beruházások szintjét.

„E logika szerint, ha a beruházások a GDP 15%-át teszik ki, akkor 15%-os költségvetési hiány is elfogadható lenne” – tette hozzá Lazea.

Második szabály: bérek és termelékenység

A bérnövekedésnek nem szabad meghaladnia a termelékenység növekedését. Ha mégis, annak következménye infláció, folyó fizetési mérleg hiány vagy a lej leértékelődése. A gyakorlatban ezt az elvet a wage-led growth (bérvezérelt növekedés) elméletével semlegesítették, amely szerint a fogyasztás bővítése majd saját maga teremti meg a kínálatot – ami természetesen nem történt meg.

„Az így keletkezett kereslet nem Romániában teremtett kínálatot, hanem más országokban – innen ered a külső hiány” – magyarázta Lazea.

Harmadik szabály: nyugdíjak és bérek

A közgazdász rámutatott széles körben elterjedt az a téves nézet, hogy az emberek nyugdíjként megkapják mindazt, amit aktív korukban befizettek. A valóság azonban az, hogy a mostani nyugdíjakat a mostani aktív dolgozók járulékai fedezik. Amikor ők lesznek nyugdíjasok, az ő nyugdíjukat a jövő dolgozói fogják fizetni. Ez az úgynevezett első pillér, amely nem alapul egyéni számlás felhalmozáson – ilyen csak a második és harmadik pillérnél van.

„Tudatosan fenntartották azt az elképzelést, hogy mindenki jogosult a befizetett összegre, anélkül hogy elmagyarázták volna: az a pénz azonnal elment a már nyugdíjban lévők kifizetésére.
Az első pillérhez tartozó kifizetéseket sokszor önkényesen növelték, messze meghaladva a szociális járulékokból származó bevételeket. Ismerős a mantra: van pénz a költségvetésben nyugdíjemelésre – ez történt 2008-ban és 2024-ben is. Csakhogy ez a pénz csak papíron létezett” – részletezte Lazea.

Negyedik szabály: ideiglenes bevételekből nem lehet állandó kiadásokat finanszírozni

„Ez kapcsolódik a negyedik alapelv megsértéséhez is: nem lehet ideiglenes bevételekből, például hitelekből, tartós kiadásokat finanszírozni. Ugyanis a külső források bármikor eltűnhetnek. És akkor mit kezdesz a megnövelt nyugdíjakkal?” – teszi fel a kérdést Lazea.

Jelenleg Romániában az állami alkalmazottak bérei és a nyugdíjak a fiskális bevételek több mint 80%-át viszik el – miközben ezek a bevételek az egész EU-ban, Írország kivételével. a legalacsonyabbak közé tartoznak,

A jövőre vonatkozó kilátások

„Ne ringassuk magunkat illúziókba. Még ha optimista forgatókönyvvel számolunk is, és sikerülne a GDP 2%-ának megfelelő adóelkerülést visszaszorítani, azzal legfeljebb a védelmi kiadások növelésére és a költségvetési hiány csökkentésére nyílna lehetőség. Így tehát bármilyen bér- vagy nyugdíjemelés, ami gyorsabb, mint a termelékenység vagy a bérek növekedése, teljesen irreális a következő években” – összegzett Lazea.