Daniel Gheorghe és Nicolae Neagu szerint a parlamentnek morális és kulturális kötelessége munkaszüneti nappá nyilvánítani a mennybemenetelt. A törvénytervezet tele van hamis adatokkal.

Munkaszüneti nappá nyilvánítaná az áldozócsütörtököt az a törvénytervezet, amelyet két liberális párti képviselő nyújtott be a parlamentbe. A valamennyi keresztény felekezetet érintő ünnep a húsvét utáni 40. napra esik. Az előterjesztők többek között azzal a gyakran hangoztatott, minden valóságalapot nélkülöző érvvel támasztják alá a kezdeményezést, hogy Románia az Európai Unió legkevesebb hivatalos munkaszüneti nappal rendelkező országai közé tartozik. Az igazság az, hogy csupán két tagállamban, Magyarországon és Bulgáriában van több állami ünnepnap, mint nálunk.

Forrás: Facebook

Daniel Gheorghe és Nicolae Neagu nem átallja olyan képtelenségekkel traktálni képviselőtársait és a közvéleményt, mint hogy Máltán 38 munkaszüneti nap van, Spanyolországban 34, Németországban 29, Nagy-Britanniában pedig 28. A valóságban Máltán csupán 14 hivatalos munkaszüneti nap van. Spanyolország esetében nem 34, hanem 35 a piros betűs ünnepnapok száma, azonban ezek közül mindössze 9 érvényes valamennyi tartományban. Ezekhez Andalúziában hozzájön még 3, Madridban 5, Katalóniában pedig 4, de nincs olyan spanyol tartomány, ahol annyi szabadnap volna, mint Romániában. A brit szabadnapokat a két liberális politikus nagyvonalúan megszorozta kettővel, a valóságban ugyanis csak 14 van, ám ezek közül is csupán 8 érvényes Angliában, Walesben, Skóciában és Észak-Írországban is.

Gheorghe és Neagu nagyot lódít Németország esetében is, a szövetségi köztársaságnak ugyanis csak 9, az egész országban megtartott hivatalos ünnepnapja van, nem pedig 29, igaz, ez utóbbi szám sokkal jobban fest a törvénytervezetben. A kezdeményezők szerint az államnak morális, kulturális és keresztényi kötelessége, hogy a mennybemenetel napját hivatalos ünnepé tegye. Arra, hogy mi köze a morálnak ahhoz, kell-e dolgozni mennybemenetel napján avagy nem, nem tér ki a dokumentum, mindenestre jól hangzik.

A túlhajtott munkás nem termelékeny

A törvénytervezetet aláírásával támogatta Szabó Ödön RMDSZ-es honatya is, aki azonban a kidolgozásában nem vett részt, nem is volt tudomása az egyes tagállamokban a szabadnapok számát taglaló részről. “Románia az Európai Unió magát legvallásosabbnak valló országa, a mennybemenetel pedig az egyik legfontosabb keresztény ünnep. A hivatalos munkaszüneti napokat a vallási ünnepekhez kell kötni, s ha úgy gondoljuk, hogy túl sok a szabadnap, akkor a világi állami ünnepek számát kell csökkenteni” – nyilatkozta a Maszolnak Szabó Ödön, aki gyakorló katolikusnak vallja magát.

Véleménye szerint nem lehet a versenyképességre hivatkozva érvelni a munkaszüneti napok számának növelése ellen, mivel a túlhajtott munkás kevésbé termelékeny. A bihari honatya a szabadnapok számának csökkentése helyett inkább az eszközpark- és a humánerőforrás fejlesztésével, a piac igényeinek inkább megfelelő oktatással, felnőttképzéssel, jobb menedzsmenttel növelné a gazdaság versenyképességét.

Fizessen az állam!

“Nem tudok egyetérteni a szabadnapok számának a növelésével, mert pluszköltséggel terheli a magánszférát” – nyilatkozta Bagoly Miklós Levente, a háromszéki kis- és középvállalatokat tömörítő Asimcov elnöke. “Ez egy tipikus, íróasztal mögül született kezdeményezés, ami mögött nincs egy hatástanulmány, ellenben növeli a vállalkozók terheit. Pihenni kell, nem vitatom, de a hazai szabadnapok száma már túllépte a jóérzés határait. Az lenne a megoldás, hogy ha az állam újabb szabadnapokat ad, akkor vállalja át a költségüket” – mondja Márk-Csucsi Róbert, a Csíki Vállalkozók Egyesületének elnöke.

Romániában jelenleg 15 hivatalos munkaszüneti nap van, ezek közül idén 12 esik hétköznapra. A munkatörvényköny értelmében minden egyes munkavállalónak jár minimum 20 nap pihenőszabadság, valamint szabadok a vasárnapok és szombatok, melyekből idén 104 van. Ez azt jelenti, hogy a 2018-as év 365 napjából, a törvény betűje szerint egy dolgozó legkevesebb 136 szabadnapra jogosult, s 229 napot dolgozik.