A jelenlegi szabályozások szerint egy vietnámi munkás jelenleg legkevesebb nettó 2500 lejt kell hogy kapjon, ha Romániában dolgozik, dupláját a hazai munkavállalók minimális keresetének.

Romániába tavaly 4900 vendégmunkás érkezett nem EU-s államokból, közel 70 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Idén maximum 7000 EU-n kívüli személyt alkalmazhatnak a hazai vállalatok, s indokolt is a megnövelt kvóta, az első negyedévben ugyanis 30 százalékkal volt nagyobb a kiadott munkavállalási engedélyek száma, mint 2017-ben. A 2002-ben elfogadott 194-es sürgősségi rendelet értelmében a munkáltatók kötelesek minimum a hazai átlagbérrel fizetni az EU-n kívülről érkező dolgozókat, ám valószínű, hogy ez rövidesen változni fog.

„Mivel ezt a szabályt Románia alkotta, nem pedig az Európai Unió, el kellene törölni” – jelentette ki a napokban Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Jelenleg a pénzügyminisztérium, az igazságügyi minisztérium és a külügyminisztérium is vizsgálja, hogy milyen következményekkel járna a változtatás. Teodorovici tájékoztatása szerint az ügyben május végén várható döntés.

Jelenleg az előírások szerint a vendégmunkások legkevesebb bruttó 4200 lejt keresnek, ami nettó 2500 lej. Ha a jelenlegi szabályozás megszűnne, akkor a munkáltatók őket is a bruttó 1900 lejes minimálbérrel alkalmazhatnák. Az intézkedés haszonélvezői a cégek volnának, amelyek minden egyes vendégmunkás esetében havi 2300 lejt takarítanának meg, éves szinten 27 600 lejt. Természetesen ez csak abban az esetben volna lehetséges, ha találnának olyan munkavállalókat, akik a jelenlegi bér feléért is hajlandóak lennének ugyanazt a munkát elvégezni.

Kevesebbért is jönnének Romániába

A szakemberek szerint a kisebb fizetés nem venné el a vendégmunkások kedvét, hogy Romániába jöjjenek. „Jönnének minimálbérért is. A Fülöp-szigeteken az üdülőkben dolgozók napi 1 dollárt keresnek. Nálunk havi 30 dollár helyett 500 dollárt kapnak” – mondja Alexandra Ivan, a Rojobs munkaközvetítő cég társtulajdonosa.

Bár Eugen Teodorovici kezdeményezése azt célozza, hogy a munkáltatók ne külföldön, hanem inkább a magas munkanélküliségű megyékben keressenek alkalmazottakat, könnyen megtörténhet, hogy az intézkedés pont ellentétes hatása lesz. „Ha eltörlik a szabályozást, akkor a munkáltatók érdeke az lesz, hogy még több embert hozzanak ezekből az országokból, s egy fél év alatt betelne az éves munkavállalási kvóta. Ezt egyébként meg kellene szüntetni, az EU tagállamok 80 százalékában ilyen kvóta nem létezik” – nyilatkozta Elena Antoneac, a vállalatok számára határon túli munkaerő toborzásával foglalkozó Nestlers romániai igazgatója.

A hazai cégek a munkaerőhiány miatt alkalmaznak egyre nagyobb számú EU-n kívüli munkavállalót, főleg a vendéglátóiparban, de a nehéziparban is. A vendégmunkások zöme Vietnámból, a Fülöp-szigetekről, Nepálból és Törökországból érkezik. Bukarestben, valamint a gazdaságilag fejlett megyékben a munkanélküliség 2 százalék alatt van, az országos első Temesben 1százalék.

Egy sor moldvai és déli megyében a munkaképes lakosság 7-9 százalékának nincs állása, s bár akik lakhelyüktől távol állnak munkába, azokat az állam anyagilag támogatja, ennek szinte semmiféle ösztönző hatása nincs.