Élet 11 négyzetméteren – egyre több gyufaskatulya méretű lakás épül Romániában
Néhány év alatt 10 négyzetméterrel csökkent a hazai ingatlanok átlagos lakható felülete. Erdély több városában is piacra dobnak a törvényes minimumnál akár 17 százalékkal kisebb lakásokat.
Idén is folytatódik az évek óta tartó folyamat, a tavalyi 8 százalék után idén februárban 2,1 százalékkal nőttek a lakásárak országos szinten, a négyzetméterenkénti átlagár immár 1 197 euró. A legdrágább város, 1 463 euró/négyzetméter árral Kolozsvár, amely Bukarestet, Konstancát, Temesvárt és Brassót előzi meg.
Az ingatlanfejlesztők egyszerű trükkel próbálják meg maximalázálni a nyereségüket, egyre kisebb lakásokat építenek, olyannyira, hogy gyakran még a lakótér felületére vonatkozó, törvény által előírt minimális méretet sem tartják be. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy a legnagyobb lakások 2010-ben épültek, 76,61 négyzetméteres lakható területtel. Azóta folyamatosan csökken az újépítésű ingatlanok hasznos területe, 2016-ban átlagosan már csak 66,43 négyzetméter volt.
Ingatlanfejlesztők: nem a méret a lényeg
Az 1996-ban életbe lépett 114-es lakástörvény értelmében egy garzon hasznos területe legkevesebb 37 négyzetméter kell legyen, míg kétszobás lakásoknál 52, háromszobásoknál 66, négyszobásoknál pedig 87 négyzetméter a minimális méret. Mint az élet oly sok területén idehaza, a gyakorlat ez esetben sincs mindig összhangban az elmélettel.
Kolozsváron méregdrágák a telkek, a Tordai-úton található ACI Residence fejlesztője pedig úgy gondolta, a gazdaságosság érdekében minél kisebb lakásokat kellene építeni, s ezen nemes célhoz vezető úton a törvény igazán nem lehet akadály. Ennek szellemében aztán 31 négyzetméteres garzont is kínál eladásra, amelynek lakófelülete 17 százalékkal kisebb a törvényes minimumnál.
Nem a méret a lényeg, vallják a Dangar Investnél is, amelynek Szászfenesen épített tömbházaban egyetlen lakás sem felel meg a törvényes előírásoknak, a kétszobások hasznos területe ugyanis 43,5 és 50 négyzetméter között változik. A több szoba sem garancia rá, hogy a lakás mérete megfelel a szabályozásban foglaltaknak: Szászfenesen van 63 négyzetméteres háromszobás, az egyik nagyváradi Prima tömbházban pedig egy négyszobás mindössze 78 négyzetméter, tízzel kevesebb a kötelező minimumnál.
A székelyföldi ingatlanfejlesztők szintén nagyvonalúan eltekintenek az előírásoktól, ha a lakások méretéről van szó, a Fortuna Park fejlesztője Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is épít 48,83 négyzetméteres kétszobást.
Törvény, csakis egyeseknek
A Ziarul Financiar által, a témában megszólaltatott egyik szakember szerint az előírásoknak nem megfelelő lakásokat nem lehetne értékesíteni, míg Gheorghe Pătrașcu, volt bukaresti főépítész szerint „a szabályokat csak a közpénzből épített lakás esetén kellene betartatni, az ingatlanfejlesztők úgy építenek, ahogy akarnak. Ha valaki ilyen körülmények között akar lakni, megteheti”.
Az aberrált értelmezésnek, úgy tűnik, az erdélyi önkormányzatoknál és építészeti felügyelőségeknél is vannak hívei, másként nem kerülhetnének piacra a zsugorított ingatlanok.
A gyufáskatulya méretű lakás egyébként nem a piacgazdaság találmánya, a Ceaușescu-rendszerben tömegével épültek elképesztően kicsi, alacsony konfortszintű lakások. A legnagyobb kolozsvári hirdetési portálon eladási rovatában találni 14, sőt, 11 négyzetméteres garzonokat is, amelyeket nem ruhaszárítóból alakítottak át. Ezeknek a nagyobbfajta lyukaknak egyetlen előnyük van: olcsók, 18 500 – 21 ezer euróért meg lehet vásárolni őket, ami a kolozsvári ingatlanpiacon aprópénznek számít.
(Címlapi illusztráció forrása: substandardpoodle.wordpress.com)