A magyarlakta régiók közül Maros megyébe érkezett a legnagyobb értékű idegen tőke, 1,735 milliárd euró, Hargita megyét ellenben messzire elkerülik a befektetők.

Első alkalommal hozott nyilvánosságra megyékre lebontott adatokat a közvetlen külföldi befektetésekről a Román Nemzeti Bank. A jelentés döbbenetes mértékű aránytalanságokról árulkodik, néhány megyében, közel három évtizeddel a piacgazdaságra való átérés után, az idegen tőke szinte nem létező.

2016 végéig Gorj megyébe mindössze 7 millió eurónyi tőke áramlott a határom túlról, mely összeggel az olténiai megye messze lemaradva utolsó az országos rangsorban. Mehedinți, Vaslui, Botoșani, Vrancea, Brăila és Teleorman szintén nem vonzóak a külföldi üzletemberek számára, ezekben 16 és 98 millió euró közötti a beruházások értéke.

Hargita megyét kerülik

Hargita megyéről sem mondhatni, hogy tolakodnának érte a külföldi befektetők, 26 év alatt csupán 104 millió euró tőke érkezett a nagyobbik székely megyébe, amivel országos szinten a 35. helyen áll. Hargitánál még olyan, gazdaságilag elég gyengén teljesítő megyék is több határon túli befektetést vonzottak, mint Giurgiu, Bákó, Tulcea, Vâlcea, Ialomița vagy Călărași. Háromszék minden gazdasági mutató tekintetében felülmúlja Hargitát, ami alól a külföldi befektetések sem kivételek, ezek összértéke a kisebbik székely megyében 132 millió euró.  

Bukarestet is beleszámolva 12 megye gazdasági vérkeringését élénkíti 1 milliárd eurónál nagyobb értékű idegen tőke, ezek fele erdélyi: Arad, Fehér, Kolozs, Maros, Brassó és Temes. Ez utóbbi, 3,54 milliárd euróval, országos szinten a harmadik helyen áll, csupán a főváros és az annak vonzáskörzetében fekvő Ilfov előzik meg. A bánsági megye jóval megelőzi Dolj-ot és Argeșt is, ahol a Ford, illetve a Dacia gyár működik.

A munkanélküliség is Temes megyében a legkisebb

Ennek fényében érthető, hogy Temesben a legalacsonyabb a munkanélküliség az országban, 1 százaléknál kevesebb, a nettó átlagbér pedig Bukarest után itt a legmagasabb, a Kolozs megyeivel egy szinten.  Érdekesség, hogy az egyik legfejlettebb megyének számító Kolozsban a külföldi beruházások értéke viszonylag alacsony, 1,695 milliárd euró, feleannyi, mint Temesben. Ennek a magyarázata abban rejlik, hogy míg a bánsági megyében a tőkeigényes gépjárműipar a húzóágazat, addig Kolozsban az informatika viszi a prímet.

A területi aránytalanságok mértékéről mindent elmond az a tény, hogy Temesbe 240 millió euróval több külföldi tőke áramlott a rendszerváltás óta, mint 20 másik megyébe együttvéve. A külföldi beruházások értéke Bukarestben a legnagyobb, 35,8 milliárd euró.

Ha azt vizsgáljuk, hogy egy adott megyében a gazdaság teljes forgalmának hány százalékát adják az idegen tőkével működő vállalatok, akkor Temes szintén éllovas, 62 százalékkal, csupán Bukarest előzi meg. Erőteljesen dominálja a külföldi tőke Argeș, Arad és Szeben gazdaságát is, ahol a teljes árbevétel 61, illetve 60-60 százalékát adja.

A hazai tőke jellemzően a gyengén fejlett vidékeken van nagy túlsúlyban, Tulcea és Vaslui megyékben gazdasági forgalom 91 százalékát generálja. Erdélyben Hargitában és Máramarosban a legnagyobb a hazai tőke súlya az adott megye gazdaságában, 73, illetve 71 százalék.