Idehaza még az aktatologatás dívik, a balti államokban már céget alapítani és szerződést kötni is lehet okostelefonról.

Ha Románia valamiben a világ élvonalához tartozunk, akkor az kétség kívül, a bonyolultságában, nehézkességében és értelmetlenségében már Ionesco világába illő bürokrácia. Főállású munkahelyemen nincs olyan hét, amikor ne állítanék ki igazolást valamely kollégáimnak arról, hogy alkalmazásban áll, s van naprakész egészségügyi biztosítása. A papír általában a háziorvosnak kell, máskor a szakorvosnak, néha a kórháznak.

Az egész igazolósdi értelmetlen és felesleges, ugyanis az Országos Egészségbiztosító honlapján egy személyi szám alapján bárki ellenőrizheti, kb. 40 másodperc alatt, hogy egy adott személynek van-e érvényes biztosítása. Munkahelyi igazolást kérnek az óvodában is, igaz, csak a napközis programba íratott gyerekek szüleitől, ami szintén abszurd, lévén, hogy az óvoda kötelező.

Szintén saját bőrömön tapasztaltam, hogy az Electrica kolozsvári kirendeltségének idén majd öt hónapba tellett átírni egy szerződést magánszemélyről cégre, az EON azonban serényebb volt, három hónap alatt megoldotta a feladatot. Az adóhatóság ennél azért valamivel gyorsabban dolgozik, azt követően, hogy a cég székhelyét Nagyváradról Kolozsvárra helyeztük át, a cégbírósági végzés megszületésétől számított csekély két hónap múlva már nyilvántartásba is vették a kincses városban.

A procedúra nem volt tökéletes, Nagyváradon ugyanis nem törölték a vállalkozást a nyilvántartásból, amiért hónapokkal a költözés után, a Bihar megyei ANAF még mindig szorgalmasan küldözgeti a felszólításokat és fenyegetéseket a könyvelési jelentések benyújtásának elmulasztása, illetve a befizetések elmaradása miatt.

A cégbíróság szintén azon intézmények közé tartozik, amelyek próbára teszik az ügyfelek türelmét és lelki egyensúlyát. A Világbank Doing Business 2017 című tanulmánya szerint egy vállalkozás bejegyzése Romániában 12 napba kerül, kb. háromszor annyiba, mint átlagban a kontinens nyugati felén, és héttel többe, mint Albániában, ám a gond nem ezzel van. A nagyváradi cégbíróságon valószínűleg nincs két hivatalnok, akik szerint ugyanazon iratok kellenének egy cégbejegyzéshez vagy székhelyváltoztatáshoz, ami kissé megnehezíti az ügyintézést.

Az intézményt jellemző agyament bürokráciának a csimborasszója az, amikor az igazgatónak saját magának kell meghatalmazást írnia, amelynek értelmében eljárhat az adott ügyben a cég ügyintézője (administrator) helyett. „Így már rendben volnánk” – mondja elégedetten a formaságok szigorú cégbírósági cerberusa, aki az értelmetlenségnek nyomát sem látja abban, hogy meghatalmazó és meghatalmazott egy és ugyanazon személy.    

Elnökválasztás okostelefonról

Románia sokat tanulhatna Észtországtól, amely világviszonylatban élenjáró az ügyintézés digitalizálása terén. A balti államban interneten keresztül 18 percet vesz igénybe a cégalapítás, de szerződést kötni és adót fizetni is lehet okostelefonról. A vállalkozásokat promováló Enterprise Estonia számításai szerint a digitális aláírásnak köszönhetően az ország minden hónapban az Eiffel-torony magasságának megfelelő mennyiségű papírlapot takarít meg.

Az X-Road nevű internetes hálózat 900 intézményt integrál, s a felhasználóknak egyetlen alkalommal kell feltölteniük az adataikat. Ezen keresztül a felhasználók akár bankszámlát nyithatnak vagy szerződést köthetnek egy mobilszolgáltatóval, amihez csupán a nevüket kell megadniuk. Az X-Road a két biztonsági kóddal dolgozó blockchain titkosítási rendszert használja, mely mostanáig feltörhetetlennek bizonyult. Ha egy hackernek mégis sikerülne, 30 ezer eurót kapna az észt államtól. Észtországban a parlamenti-, illetve  az elnökválasztást is interneten keresztül bonyolítják, 2015-ben a voksok 31 százaléka online szavazóktól érkezett.