Nagyszalonta közvilágítását hét évig lehetne működtetni abból a pénzből, amit a város jövőre veszít a kormány adóreformja miatt. A polgármesterek szerint veszélyben van a településük jövő évi költségvetése, többen már utcára is vonultak tiltakozásul.

Egyetlen tollvonással sikerült a kormánynak pártállásuktól függetlenül egy táborba tömörítenie és maga ellen fordítania az önkormányzati vezetőket. A polgármesterek és megyei elöljárók egyöntetű elégedetlenségét a jövedelemadónak 16 százalékról 10 százalékra való csökkentése váltotta ki, ami hatalmas érvágás az önkormányzatoknak.

A jelenlegi szabályozás értelmében a bérekből befolyó személyi jövedelemadó 41,7 százaléka a települési önkormányzatoknál marad, 11,2 százalék a megye kasszájába kerül, 18,5 százalékot pedig a nem elegendő saját bevétellel rendelkező önkormányzatok között osztanak szét.

„Minden közösség számára nagyon nagy csapás lenne” – kommentálta a Tudose-kabinet intézkedését Gabriel Firea bukaresti főpolgármester, akit nem lehet ellenzéki akadékoskodással vádolni, lévén maga is a nagyobbik kormánypárt tagja. A polgármester asszony nem a levegőbe beszél, hiszen a főváros idei 4 milliárd lejes költségvetéséből körülbelül 3,6 milliárd származik a személyi jövedelemadóból, ami jövőre akár 1 milliárddal csökkenhet.

Akár a helyi adók is emelkedhetnek

A helyzet hasonlóképpen súlyos az erdélyi önkormányzatoknál is. Ha a kormány nem fogja legalább részben kompenzálni az adócsökkentés okozta kiesést, Nagyszalonta 3,4 millió lej bevételtől esik el 2018-ban. „Ennyi pénzből hét évig lehet üzemeltetni a város közvilágítását” – nyilatkozta a Maszolnak Török László polgármester, hozzátéve, hogy a tervezett 9,2 millió lej helyett csak 5,8 millió fog befolyni az önkormányzat kasszájába.

Az elmúlt két évben a hajdúvárosban a magánszemélyek és a vállalkozások esetében egyaránt az adóterhek minimálisra való csökkentése volt a cél, s az önkormányzat ezen a továbbiakban sem szeretne változtatni. Ilyen körülmények között a csökkenő bevételek miatt valószínűleg tervbe vett vagy már futó projekteket kell majd leállítani. „Ez nem pillanatnyi problémát jelent, hanem hosszú évekre megtorpanhat egy fejlődési folyamat” – mondja a polgármester.

Csíkszeredában a kormány adóügyi reformja 15 millió lejes elvonást eredményezhet a jövő évi költségvetésből, és ez adóemelésre kényszerítheti a csíkszeredai városvezetést – jelentette be nemrégiben Ráduly Róbert polgármester. Szerinte ezek után az önkormányzatnak át kell gondolnia, hogy mivel hogy gazdálkodik.

A helyi adók emelése egyelőre Sepsiszentgyörgyön nem merült fel, nyilatkozta a Maszolnak Tóth Birtan Csaba alpolgármester. A városvezetés bízik benne, a megyei jogú városok érdekvédelmi szövetségének sikerül kilobbiznia a kormánynál, hogy a központi költségvetésből kompenzálja a helyi önkormányzatok jövedelemkiesését, amire vannak ígéretek.

A municípiumi polgármesterek tárgyaltak is már Mihai Tudose miniszterelnökkel a problémáról, mely megbeszélésről Gheorghe Falcă aradi polgármester azt nyilatkozta, hogy számára nem volt meggyőző, s jelen körülmények között a Maros-parti város minimum 8 millió eurótól esik majd el.  

Aradon már tüntettek is

Az Arad megyei nemzeti liberális párti polgármesterek és alpolgármesterek hétfőn utcára vonultak a megyeszékhelyen az adóreform elleni tiltakozásul. Az Arad központjában felvonuló két-háromtucatnyi elöljáró egy memorandumot is megfogalmazott, amelyben a jövedelemadó-csökkentés visszavonását kérik, a jegyzéket pedig átadták a kormány területi képviselőjének, Florentina Horgea prefektusnak.

Mint megírtuk, a szintén ellenzéki Iustin Cionca megyei tanácselnök hétvégi közleményében „adóügyi mészárlásnak” nevezte a kormány adópolitikáját, és megkongatta a vészharangot, hogy Arad megye több mint 35 millió euróval kevesebből gazdálkodhat jövőre emiatt; ez természetesen a települések költségvetés-kiegészítését is hátrányosan érinti majd.