„Emberöltőn át tartó változásokra és változtatásokra, szerkezeti reformokra van szükség ahhoz, hogy gazdaságilag stabil országgá váljon Románia” – jelentette ki Marosvásárhelyen tartott előadásában szerda este Bokros Lajos, Magyarország volt pénzügyminisztere, az Európai Parlament képviselője.

A közgazdász végzettségű politikus, aki a Közép-európai Egyetem és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, a Kós Károly Akadémia Alapítvány meghívására Magyarország és Románia gazdasági kilátásai európai perspektívában címmel tartott előadást a Bernády Házban.

Markó Béla, az alapítvány elnöke, az est házigazdája bevezetőjében elmondta, nem csupán azért hívták meg a magyarországi szakembert, mert ismeri mindkét ország gazdasági és politikai viszonyait, hanem azért is, mert az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, a két országnak valóban közösek a gondjai. „Az elmúlt esztendőkben számtalanszor megtapasztalhattuk: ezek az országok ahelyett, hogy megpróbálnák egymás mellé tenni gondjaikat és egyeztetni a megoldásokban, külön-külön keresték a válaszokat és megoldásokat, holott azok közösek lehetnek” – hangsúlyozta az RMDSZ szenátora.

Bokros Lajos meglátása szerint Romániának (és Magyarországnak) az kellene legyen az érdeke, hogy a minőségi fejlődést előidéző versenyt szorgalmazza az egészségügyben és minél több pénzt fektessen be az oktatásba. „A felsőoktatási rendszer, amolyan diplomagyárként csak úgy ontja magából a végzősöket, miközben a munkaerő minősége egyáltalán nem javul. És ha a felsőoktatás, amely a vezető réteget kellene kitermelje, ilyen silány minőségű végterméket állít elő, képzeljük el, milyen a szakmunkásképző” – fogalmazott Bokros Lajos.

Mint mondta, Magyarország és Románia ikerpárként ugyanazokkal a strukturális problémákkal küzd. „Olyan gyengék mindkét országban a gazdasági alapok és az állami struktúrák, illetve társadalmi intézmények, hogy nem tudnak kiutat biztosítani a válságból” – hangsúlyozta Bokros, ismertetve azokat a strukturális reformokat, amelyeket mindenképp el kell érni: üzleti szféra liberalizációja, makroökonómiai stabilizáció, versenyszférában történő privatizáció, fiskális és monetáris szigor, a pénzügyi és közüzemi szektor privatizációja, a közüzemi és pénzügyi szektor újraszabályozása.

Bokros Lajos hangsúlyozta, Romániában az első tíz év negatív tapasztalataira szükség volt ahhoz, hogy felismerjék a privatizáció és a gazdaság-élénkítés fontosságát. Románia mára behozta azt a lemaradást, Magyarországhoz képest – magyarázta a politikus, aki úgy véli, Magyarország a század első évtizedében, Románia pedig a másodikban ért el sikereket a gazdaság stabilizációját illetően.

Előadása végén leszögezte: az euróhoz való csatlakozás mindkét ország számára előnyökkel járhat, de ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy „a meglévő adóssághalmaz továbbgörgetése egyre többe kerül a kicsi, nyitott, felzárkózó, szegény országoknak”.