Elsősorban a feketemunka és az egykulcsos adó miatt nincs elég pénz a hazai költségvetésben.

Nem az áfacsökkentés és az alacsony profitadó miatt van pénzszűkében a kormány, derül ki az Európai Bizottság által készített Adózási tendenciák az Európai Unióban – 2016 című kiadványból.

Európa legnagyobb, s egyik legjobban működő gazdasága a német, a szövetségi köztársaság éves központi költségvetésének 38 százaléka származik adóbevételekből. Románia esetében ez utóbbiak csupán 28 százalékát adják a büdzsének, ami tetemes különbség. A viszonylag alacsony hazai áfa ellenére, nálunk az ebből befolyó pénz a költségvetés 7,8 százalékát adja, Németországban ellenben csak 7 százalékát. A cégek nyereségének megadóztatását illetően is eléggé hatékonyak vagyunk, ezen forrás a költségvetés 2,2 százalékát biztosítja, ami csak kevéssel marad el a németek 2,4 százalékától. 

Két területen azonban nagy a lemaradásunk. A berlini államkasszába befolyó pénznek 8,9 százaléka jövedelemadó, míg nálunk ez az arány tavaly mindössze 3,7 százalék volt. A 2016-os hazai központi költségvetésbe 6,1 milliárd eurónyi jövedelemadó folyt be. Ahhoz, hogy ennek a forrásnak a részaránya a költségvetésben megegyezzen a németországival, az adóhatóságnak további 9 milliárd eurót kellett volna behajtania.

Jelen körülmények között ez lehetetlen, két okból kifolyólag. Idehaza a feketemunka, s ebből fakadóan a meg nem adóztatott jövedelmek aránya lényegesen magasabb, mint Németországban. Lényeges körülmény az is, hogy míg nálunk egységes, 16 százalékos adókulcs van, addig Németország progresszív módon adóztatja a jövedelmeket, a legalacsonyabb adósávban a jövedelem 14, a legmagasabban pedig 47,5 százalékát vonja el.

Nagy eltérés van a két ország között a szociális járulékok behajtásának hatékonysága tekintetében is: nálunk ezek a központi költségvetés 8,5, Németorszában pedig a 15,1 százalékát adják. Ennek az oka az, mondják a közgazdászok, hogy sokan egyáltalán nem fizetnek társadalombiztosítást, egyes munkavállalói kategóriák pedig, például az egyéni vállalkozók, kedvezményezettek, az általánosan megszabott járuléknál kevesebbet kell befizessenek.

A gazdaságban nincsenek csodák

A szociális elvonások aránya a két országban szinte azonos, Németországban a bér 39,56, nálunk a 39,35 százalékát teszi ki. „Ha egy 20 milliós országban csak 5 millió munkavállaló van, akkor nem lehetnek nagyok a bevételeid” – mutat rá a probléma gyökerére Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. Adrian Codârlașu, a Pénzügyi Elemzők Romániai Egyesületének elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy a költségvetés problémái az adók alacsony és az adócsalás magas szintjéből fakadnak.

„Mostanáig abban az illúzióban éltünk, hogy lehetséges kevés adót fizetni úgy, hogy a költségvetési kiadások nagyok, hogy fel lehet emelni a közalkalmazottak bérét, és emellett még autópályákat is tudunk építeni. A politikusok táplálták ezt az illúziót, arról győzködvén a választókat, hogy létezik egy csodás megoldás. A valóságban ilyen nincs. Vagy sok adót fizetünk, s akkor igényt tarthatunk magas szintű szociális ellátásra és jó infrastruktrára, vagy kevés adót fizetünk, ellenben nem lehetnek elvárásaink az állammal szemben” – mondja Aurelian Dochia gazdasági elemző.