Miközben a székelyföldi politikusok és a vadkárokat elszenvedő gazdák a medvék túlszaporodása miatt új kilövési kvóták bevezetését kérik a hatóságoktól, addig egyes, főként magyarországi turisták egyre szívesebben látogatnak el Hargita megyébe, kifejezetten medvelesre.

Azt még nem jelenthetjük ki, hogy a „medveturizmus” virágzó iparág lenne Székelyföldön, azonban mind a vadászok, mind a településvezetők úgy látják, hogy ez inkább hasznos, mint ártalmas tevékenység. Ez azonban szerintük nem tudja ellensúlyozni a helyiek félelemmel töltött napjait, valamint a vadkárok mértékét sem.

Elsősorban vadkármegelőző szerepe van

Zetelaka környékére évek óta érkeznek főként magyarországi turisták vadlesre, a helyi vadőr felügyeletével zajlanak a szervezett programok, amelyen lehetőség van fotózni is – tudtuk meg Benke Józseftől, a Zetelaka és Társai Vadász és Horgász Társulat igazgatójától. Az ottani vadőr szolgálati puskával kíséri az érdeklődőket, hogy az esetleges támadásokat megelőzzék. Csak nappal lehet részt venni a vadlesen, ez azt jelenti, hogy napnyugta előtt el kell hagyni a helyszínt. Egyébként a vadles iránti érdeklődés nagyjából júliusban és augusztusban tapasztalható, így nem ettől fog Zetelaka turizmusa fellendülni.

„Hangsúlyozom, hogy mi nem célzottan a medvéket etetjük, hanem az oda kitett táplálékot elsősorban a patás állatoknak, tehát a vaddisznóknak, őzeknek és szarvasoknak szánjuk. Egész évben etetjük őket, főként kukoricával. Az más kérdés, hogy a hetven-nyolcvan százalékát a medvék eszik meg. A nyári etetésnek természetesen abban is szerepe van, hogy valamennyire visszavegyen a vadkárokból, hiszen időt tölt a vad ott, abban az erdőben, ahol élelmet talál. De nemcsak a lesnek kialakított helyen találnak táplálékot ezek az állatok, hanem úgynevezett vadföldet is fenntartunk. Tehát mi, a saját zsebünkből vetjük be az erdőhöz közeli területeket, hogy ne a helyiek megművelt területein keressenek élelmet” – magyarázta a vadásztársaság igazgatója.

A helyiek félelme erősebb, mint a turizmus

Zetelaka polgármestere, Nagy Attila elmondta, az igaz, hogy egyre többen mennek medvelesre, viszont szinte ugyanannyian félnek is kimenni a természetbe.

„Régen többen jártak túrázni az erdőkbe, de most már félnek csak úgy nekivágni egy kirándulásnak. Sajnos, nem tudjuk mérni, hogy hány embert érdekel kifejezetten a medve, azt viszont látjuk, hogy egyre többen tudnak erről a lehetőségről. De hallottam a másik oldalt is, akik inkább arról érdeklődnek, mielőtt idelátogatnának, hogy tényleg olyan sok medve van-e itt, és hogy veszélyes-e az erdőbe menni. Nem igazán elégedetlenkednek a panziósok a turisták számát illetően. A tavasszal például egészen derűlátóak voltak a turizmusban érdekeltek” – fogalmazott a polgármester.

A medvék okozta károk száma már meghaladja a tavalyi, egész éves mennyiséget, és vannak olyan gazdaságok Zeteváralján, ahol a lakók azért rettegnek, mert a medve naponta látogatást tesz az udvarukon. Még nem tesznek annyi kárt, mint Tusnádfürdőn vagy Bögözben. Nagy Attila úgy látja, hogy a medvék okozta vadkárok nagyobb hátrányt jelentenek a helyiek számára, mint a turizmus terén tapasztalt enyhe fellendülés. 

Tusnádfürdőt valamelyest „felszabadítja”

Albert Tibor, a fürdőváros polgármestere a Maszolnak elmondta, a helyi vadásztársulat által a közelben kialakított medveles annyiban érezhetően jó hatással van Tusnádfürdőre, hogy amíg étellel odacsalogatják a medvéket, addig is nem a városban keresik a táplálékot.

Az egyetlen medveles azonban nem tudja kielégíteni a medvék igényeit. Hozzátette: megfigyeléseik szerint jelenleg egy négybocsos, két hárombocsos, két kétbocsos és egy egybocsos medve él a környéken és keres gyakran élelmet a város területén, a szemeteskukákban és az emberek udvarán.