Világviszonylatban nem is áll rosszul Románia az innováció terén

Idén először Románia is felkerült a leginnovatívabb gazdaságok ötvenes toplistájára, egyenesen a 38. helyre.

Románia a 38-ik helyet foglalja el a Bloomberg gazdasági magazin által a közelmúltban közzétett, a világ leginnovatívabb gazdaságait felsorakoztató ranglistán. A tanulmány készítői hét szempont alapján osztályozták a gazdaságokat: kutatás és fejlesztés szerepe, legkorszerűbb technológiák alkalmazása, kutatóknak az összlakossághoz viszonyított száma, találmányok száma, termelékenység stb.

Az élen idén is Dél-Korea végzett, mely a maximálisan elérhető 100 pontból 89 szerzett. A távol-keleti ország a három területen is az első helyen végzett, a termelékenység tekintetében azonban 31 ország előzi meg. A második helyre Svédország került, 89,98 ponttal, 0,02 ponttal előzve meg a tavalyi ezüstérmes Németországot. Az első tízbe Svájc, Finnország, Szingapúr, Japán, Dánia, az Amerikai Egyesült Államok és Izrael került még be. Az első húszban kizárólag fejlett gazdasággal rendelkező nyugati, illetve távol-keleti államok szerepelnek.

A legelőkelőbb helyezést elérő fejlődő gazdaság Kína, mely a 21. A tavalyi évhez képest Oroszország esett vissza leginkább az innovációs rangsorban, 14 pozíciót rontva, a 26. helyre. Románia a 38. a listán, 57,06 ponttal, ami szép eredmény, figyelembe véve, hogy tavaly még nem fért be a legjobb 50 közé. A legjobb helyezést a nagy hozzáadott értéket termelő ágazatoknak a gazdaságon belüli súlya terén értük el, ebben a tekintetben csak 13 ország előz meg bennünket.

Jól állunk a high-tech technológiák alkalmazása terén is, a 25 helyet foglaljuk el. Ez a két kifejezetten jó részeredmény főleg az IT szektor rohamos fejlődésének és az autóiparnak a gazdaságon belüli nagy súlyának tudható be. A 38. helyezés különösen annak fényében kitűnő eredmény, hogy az Európai Unió tagországai közül Románia fordítja a GDP legkisebb hányadát kutatásra.

A tavalyi költségvetésben 2,21 milliárd lej volt előirányozva ilyen célra. Ez 32,17 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi összeg, azonban még mindig csak 0,29 százalékát jelenti a bruttó hazai terméknek. Az érvényben levő országos fejlesztési stratégia értelmében 2020-ra a kutatásra fordított pénz a GDP 1 százaléka kellene hogy legyen.

Közvetlenül előttünk Törökország van a rangsorban, s kevéssel vagyunk lemaradva csak a gazdag Luxemburgtól és Hong-Kongtól. Magyarország, három helyet javítva 2015-höz képest, a 27. helyen áll, 63,15-ös innovációs indexxel.

A termelékenység tekintetében a rangsor 18. helyén álló Ausztrália a listavezető, a csúcstechnológiák alkalmazásában az USA az élenjáró, míg a kutatóknak az összlakossághoz viszonyított aránya tekintetében Izrael áll a legjobban. Az ötvenes toplistán egyetlen közel-keleti olajállam sem található, ami azt sugallja, hogy a pénz önmagában nem garancia egy gazdaság innovatív jellegére.

Kapcsolódók

Kimaradt?