Idehaza húsz vásárlásból tizenkilencszer fizetünk készpénzzel, Svédországban azonban fordított az arány, ott a tranzakciók 98 százaléka elektronikus úton történik.

„Földönkívüli vagy? Megérinthetlek?” – kérdezte viccelődve egy ismerősömtől a sorban mögötte álló vásárló, amikor a közelmúltban készpénzzel akart fizetni egy egyesült államokbeli áruházban. Idehaza egyelőre nem fog sor kerülni hasonló jelenetre, a készpénz az úr annak ellenére, hogy a bankkártyával történő fizetés aránya évről-évre nő.

Egy, a Master Card által végzett piackutatás eredményei szerint 2015. márciusa és decembere között 45 százalékkal nőtt azon romániaiak száma, akik rendszeresen fizetnek kártyával. Ezek többsége a napi bevásárlást készpénz nélkül intézi, általában 75 lejnél kisebb összeget fizetnek elektronikus úton. A látványos növekedés ellenére tavaly Romániában a vásárlásoknak csak körülbelül 5 százalékánál fizettek bankkártyával, ami messze elmarad az Európai Unió átlagától.

Svédországban a perselypénzt is kártyával fizetik

Bár a készpénzfizetés Amerikában is kezd kimenni a divatból, a világ első készpénzmentes országa valószínűleg mégis Svédország lesz. A sors iróniája, hogy a skandináv állam a papírpénz bevezetésében is világelső volt, ott nyomtattak ugyanis először bankjegyeket, 1661-ben. A svéd jegybank adatai azt mutatják, hogy tavaly az országban lebonyolított tranzakcióknak csupán 2 százaléka történt készpénzben. Előrejelzések szerint 2020-ra ez 0,5 százalékra fog csökkenni. A boltokban ennél azért lényegesen magasabb a készpénzes fizetések aránya, 20 százalék, ám ez sokkal alacsonyabb a 75 százalékos világátlagnál.

A készpénz térvesztése olyan mértékű a skandináv monarchiában, hogy az ország 1600 bankfiókja közül 900-ban már egyáltalán nem tartanak készpénzt. Ennek a következménye volt az a 2014-es eset, mely bejárta a világsajtót, mikor is egy férfi megpróbálta kirabolni a Skandinaviska Enskilda egyik fiókját, ám abban egy huncut koronát sem talált.

Autóbusz- és metrójegyet már évek óta nem lehet készpénzért vásárolni, s egyre nagyobb azon boltok száma, ahol nem fogadnak el készpénzt. A kártyás és mobilos fizetés annyira általánossá vált az élet minden területén, hogy a templomi perselypénz 85 százaléka is íly módon folyik be az egyházakhoz. Mindezek fényében nem csoda, hogy 2009-ben még 106 milliárd korona volt forgalomban, jelenleg azonban már csak 80 milliárd.

Kína rohamléptekben gyorsít

Az Európai Unióban, a legfrissebb, azaz 2014-ből származó adatok szerint két évvel ezelőtt 103,2 milliárd elektronikus kifizetés történt a tagországokban, 2,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A lebonyolított tranzakciók 46 százalékában fizettek bankkártyával. 2014-ben az EU-ban 766 millió aktív bankkártya volt, ami azt jelenti, hogy minden egyes uniós polgárra 1,5 jutott. Az elektronikus fizetés Kínában és Oroszországban terjed a leggyorsabban. Előbbiben 47, utóbbiban 29,8 százalékos volt a növekedés az előző évhez képest.