Kolozs és Maros megyében pörgött leginkább a gazdaság
A történelmi országrészek közül legjobban Moldva gazdasága nőtt tavaly, az erdélyi adatok felemás képet mutatnak. A 2015-ös megyei rekorder Botoșani, 17,1 százalékos többlettel.
Jó éve volt tavaly a román gazdaságnak, a 4,5 százalékos növekedés, 1169 milliárd lejről 1222 milliárdra, európai viszonylatban is kitűnőnek számít. Megyei bontásban azonban óriási eltérések mutatkoznak a gazdaság tavalyi teljesítményében, egyes mikrorégiók szárnyaltak, másokat ellenben recesszió sújtott.
Erdélyi magyarként az egyik szemünk nevet, a másik pedig sír, az ország második legnagyobb növekedést felmutató megyéje ugyanis Kolozs, míg Maros a szintén előkelő hatodik helyen áll. A cégbíróság adatai azt mutatják, hogy előbbiben a vállalkozások forgalma 12,8 százalékkal volt nagyobb a 2014-es szintnél, utóbbiban pedig 11,1 százalékkal. Kolozs gazdasága 47,9 milliárd lej produkált, ami az országos összérték 3,9 százaléka. Ennél nagyobb súlya az országos gazdaságban csak a fővárosnak (37,5 százalék), valamint Ilfov (6,2) és Temes (4) megyéknek van.
Erdélyben jól teljesített még Beszterce-Naszód, 9 százalékos növekedéssel, Szatmár 8,2, Brassó 7,9, Máramaros 6,7, Krassó-Szörémy 6,5, Temes 5,8 és Bihar 5,3 százalékkal. A két székely megyében szintén nőtt a gazdaság, de az országos átlagnál alacsonyabb mértékben. Háromszéken a cégek teljes árbevétele 3,9 százalékkal haladta meg a tavalyelőtti szintet, Hargitában pedig 3,5 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb gazdasági mutató tekintetében a megyék rangsorának hátsó felében tanyázó Hargita és Kovászna lemaradása tavaly tovább nőtt a fejlettebb vidékekhez képest. Öröm lehet az ürömben, hogy Bukarestnél mindkét székely megye jobban teljesített, 0,5, illetve 0,1 százalékkal.
Az általános fejlődés ellenére, egyes megyéket recesszió sújtotta, Hunyadban 8,6, míg Teleormanban 21,4 százalékkal zsugorodott a gazdaság. Ez utóbbi elképesztő mértékű visszaesés, a Duna-melléki megye gazdasági forgalma 7,3 milliárdról 5,7 milliárdra csökkent. Az erdélyi megyék közül a Szilágyságban kapcsolt még alacsonyabb fordulatszámra a gazdaság, a teljes árbevétel 1,1 százalékkal lett kisebb.
A legjobban teljesítő régió tavaly Moldva volt, melynek tíz megyéje közül négy kiemelkedő, 10 százalékon felüli növekedést ért el, kettő az országos átlagot meghaladót, négy pedig átlag alattit. Innen került ki a legnagyobb arányú, 17,1 százalékos fejlődést felmutató megye, Botoșani. A tavalyi gazdasági boom ellenére az észak-moldvai megye továbbra is a gyengén fejlett vidékek közé tartozik, vállalkozásai 6,2 milliárd lejes összesített forgalmat értek el, ami a felét sem teszi ki a szatmári cégek 14,4 milliárdos árbevételének.