Az alkotmánybíróság részben alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította és feltételekhez kötötte a jelzáloghitel-törlesztést kiváltó ingatlanátadásról szóló törvény egyes előírásainak alkalmazását kedden.

A május közepén hatályba lépett törvény lehetővé teszi, hogy egy hiteles önként átadja a banknak az ingatlanát, és ezzel megszabaduljon a teljes adósságától, akkor is, ha az ingatlan értéke ma már nem fedezi a hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségeit. Eddig a törleszteni képtelen hiteleseken - a fedezetül szolgáló ingatlan elárverezése után - adósságuk fennmaradó részét is behajthatta a bank.

Miután a törvényt hevesen ellenző bankoknak nem sikerült megakadályozniuk a törvény elfogadását, beperelték az annak alkalmazását kérő ügyfeleiket, ez pedig lehetővé tette számukra, hogy a jogszabály szinte minden cikkelye ellen alkotmányossági kifogást emeljenek. A testülethez több mint hétszáz alkotmányossági kifogás érkezett a törvény ellen, ezek közül az első 25-öt vizsgálták meg kedden.

Az alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy sérti az alaptörvényt az a kitétel, amely az „ingatlan értékvesztését” is a kockázatmegosztás indokai közé sorolja, ezért ezt a szövegrészt törölte.

A törvény egy sor rendelkezésének alkotmányosságát csak azzal a feltétellel fogadta el a testület, ha a bíróság ellenőrzi, hogy a szerződésszerű teljesítést olyan körülmények akadályozzák-e, amelyeket a hitelfelvételkor nem lehetett előre látni.

A még elbírálásra váró alkotmányossági óvások között a törvény állítólagos „visszamenőleges hatályát” sérelmező kifogások is szerepelnek. A törvény ugyanis - amely a 250 ezer eurónál kisebb hitelekre korlátozza a törlesztés helyetti ingatlanátadás lehetőségét - azokra a jelzáloghitelesekre is érvényes, akik ellen már elrendelték a kényszervégrehajtást.

A jogszabály elfogadásának következményeként a bankok 30-40 százalékra emelték az ingatlanvásárláskor megkövetelt önrészt és ez jelentősen visszavetette az ingatlanhitelezést.