A vezetőség nélküli vállalkozás nem utópia, hanem egyre gyakrabban előforduló forma a gazdasági szférában – ráadásul meglehetősen hatékony is.

Életképes, sőt jobb út a vállalkozáshoz a munkások által birtokolt, nem erősen hierarchikusan működő cég a The Nation cikke szerint. A  Leeds University Business School közgazdaságtan professzora, Virginie Pérotin nyugat-európai, észak- és dél-amerikai „dolgozó-menedzselte cégeket” kutatva arra jutott, hogy túl a munkások autonómiájának köszönhető szociális ellátásokon a vállalkozás is hatékonyabban működik.

Ennek egyik oka, hogy a hagyományos szerkezetű cégekkel ellentétben itt nem áll fenn annak kockázata, hogy a felülről hozott döntéseket a dolgozók félreértik, vitatják vagy ellenállnak azoknak, amennyiben terhet rónak rájuk. A vezetőség és a munkaerő összevonása egyszerűsíti a műveleteket és energiát takarít meg – állítja a professzor.

A dolgozók autonómiájára hangsúlyt fektetve növekszik a hosszú távú foglalkoztatás, ez azonban nem elsősorban annak köszönhető, hogy az emberek saját egyéni érdekeiket védik. Egy válsághelyzetben a kooperatívák hangsúlyt fektetnek a munkahelyek megtartására, inkább a cég működésén igazítanak: például lelassítják a terjeszkedést a tőke megőrzésére. Ezzel szemben számos cég inkább a munkaerőtől szabadul meg ilyenkor.

Annak ellenére, hogy ezt a módszer gyakran a leszakadóban levő cégek mentőöveként emlegetik, Franciaországban 1997 és 2001 között több mint nyolc kooperatíva a „semmiből” jött létre.

A Dolgozók Kooperatívája Amerikai Föderációjának (US Federation of Worker Cooperatives) elnöke, Melissa Hoover szerint a közeljövőben a „baby boomerek”, vagyis a II. Világháború után született kisvállalkozók visszavonulása utat nyithat a kooperatívák elterjedése előtt. Az emberek érzékelik maguk körül a környezeti, gazdasági válságot, a szegénységet, a hajléktalanságot, erre választ ad ez a tagjai és a közösség előnyeit figyelembe vevő vállalkozási forma.