Borbély László Pekingben tárgyalt
A Kínai Népköztársaság külügyminiszterének helyettesével, Liu Haixingel, a kínai parlament külügyi bizottságának elnökével, Fu Yingel, valamint a kínai parlament alelnökével, Ji Bingxuannal egyeztetett a napokban Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke a kínai fővárosban, Pekingben.
„Az elmúlt 3-4 évben, amióta Kína nyitott Közép- és Kelet-Európa felé, és létrejött a 16+1 formátum – ami azt jelenti, hogy minden évben sort kerítenek egy magas szintű találkozóra a kínai és a közép-kelet-európai országok vezetői között, amelyeken konkrét kezdeményezéseket, projekteket tárgyalnak meg –, látványos előrelépés látható a befektetések terén. Románia a cernavodai atomerőmű harmadik és negyedik reaktorának a megépítését, valamint a rovinari hőerőmű modernizálását célozta meg. A tárgyalások már előrehaladott állapotban vannak, a mostani beszélgetések során pedig mindkét fél arra törekedett, hogy mielőbb véglegesítsék a befektetés beindításához szükséges egyeztetéseket” – nyilatkozta Borbély László. Elmondta, a kínai tárgyalópartnerek Romániára stabil és régi stratégiai partnerként tekintenek, és örülnének egy Peking–Bukarest repülőgépjárat beindításának is. „Az utóbbi két-három évben Románia export-képessége látványosan nőtt, most már nemcsak az energia terén, de a bor és a mezőgazdasági termékek exportját illetően is fontos szereplőkké váltunk” – fogalmazott Borbély.
Az egyeztetések során a nemzetközi emberi és kisebbségi jogok kérdése is felvetődött, hiszen Kínában is nagyon sok nemzeti kisebbségi közösség él. „Mi magyarok tudjuk, mit jelent, amikor a kultúránkat, az identitásunkat meg kell védeni, meggyőződésem, hogy ezt dialógus útján, a nemzetközi emberjogi előírások szem előtt tartásával lehet megvalósítani” – fogalmazott pekingi látogatása során Borbély.
Elmondta, még ebben az évben magas szintű látogatásokra kerül sor, ugyanis Kína külügyminisztere és a kínai parlament külügyi bizottságának elnöke is ellátogat idén Romániába. A tárgyalások során újból hangsúlyosan megjelent a pragmatikus, közvetlen találkozások folytatásának a fontossága, akárcsak a két ország közötti kapcsolat szorosabbra fűzése.