A bánsági megyében az egy főre eső GDP szinte duplája a Hargita megyeinek, a nettó átlagbér pedig 667 lejjel magasabb, a munkanélküliség ellenben utóbbiban három és félszer nagyobb.

A történelmi tartományokra lebontva elemzi a honi gazdaság helyzetét a Ziarul Financiar gazdasági napilap egy cikksorozatban, melyben ezen a héten Erdély került sorra. A szerző a két bánsági megyét, Temes és Krassó-Szörényt is hozzácsapta Erdélyhez, míg a Partium külön elemzés tárgya lesz.

A munkanélküliség tekintetében jól áll a régió, ugyanis az állástalanok aránya mindössze 4,91 százalék, ami szinte 0,4 százalékkal jobb az országos átlagnál. Ami egy főre eső bruttó hazai terméket és a nettó átlagbért illeti, Erdély rosszul jön ki az összehasonlításból. Nálunk csupán 7 120 euró az egy főre eső GDP, míg az országos átlag 7 500 lej, az 1 437 lejes nettó átlagfizetés pedig 224 lejjel elmarad az országos átlagtól.  Ez nem azt jelenti, hogy Erdély gazdaságilag elmaradottabb vagy szegényebb lenne Havasalföldnél, Olténiánál vagy Moldvánál, az országos GDP-t és nettó bért ugyanis Bukarest és a fővárost körülölelő Ilfov megye tornázzák fel, ahol a tőkekoncentráció összehasonlíthatatlanul magasabb, mint bármely más országrészben.

A gépipar a húzóágazat

A régión belül három megye teljesít jóval átlagon felül: Temes, Kolozs és Brassó. A bánsági megyében a munkanélküliség szinte elvont fogalom, a munkaképes korú lakosságnak csak 1,6 százaléka nem dolgozik, ami kontinentális viszonylatban is rendkívül alacsony érték. A temesi gazdaságról teljes joggal elmondható, hogy dübörög, az egy főre eső GDP 9 700 euró, 30 százalékkal több, mint az országos átlag. A temesi gazdaság húzóágazata a gépjárműgyártás, a megye öt legnagyobb vállalata közül négy (Continental Automotive Products, Continental Automotive Románia, Delphi Packard Románia, TRW Automotive Safety Systems) autóalkatrészeket gyárt.

Kolozs megyében az állástalanok aránya 2,8 százalék, az országos átlagnak kevesebb, mint a fele, az egy főre eső GDP 9 460 euró, a nettó bér pedig 116 lejjel nagyobb az országos átlagnál. A megye legnagyobb vállalata a Mol Románia. Brassó megyében az egy főre eső GDP 24 százalékkal nagyobb az országos átlagértéknél, 9 313 euró, a nettó fizetés ellenben alacsonyabb az országos átlagnál, 1 566 lej.

Gyengélkedő Székelyföld

A leggyengébb mutatói sajnos a két székely megyének vannak. Hargita az utolsó helyen szerénykedik az egy főre eső bruttó hazai termék (4 907 euró) és az átlagbér (1 140 lej) tekintetében is. Háromszék valamivel jobban teljesít, a GDP 5 305 euró/fő, az átlagbér pedig 1 240 lej, ám a tizenkét megye közül így is csak Hargitát előzi meg. Hargita csupán a munkanélküliség terén nem sereghajtó, mivel a nagyobbik székely megyében 5,7 százalék az állástalanok aránya, ami gyengébb az országos értéknél, Szilágy (5,8 százalék), Kovászna és Hunyad (6,4 százalék), valamint Fehér (6,7 százalék) azonban még rosszabbul áll.

Böngészve a megyék húsz-húsz legnagyobb cégének a listáit, szembetűnő, hogy a székely megyékben nehézipar jószerivel nincs. Beszédes az a tény is, hogy a hargitai lista huszadik helyén álló Magdolna Impex tavalyi forgalma, a cégbíróság adatai szerint 45 millió lej volt, ugyanakkor a szebeni rangsor utolsó helyén álló vállalat, a Swoboda Hartmann több mint négyszer akkora, 197 millió lejes forgalmat bonyolított le. A megyei listavezetők közül a brassói tejgyár baróti részlege (Fabrica de lapte Brașov SA) a legkisebb, 305 millió lejes éves forgalommal, ami Kolozs megyében 13. helyezést érne. A húsz legnagyobb Kovászna megyei cég összesített tavalyi forgalma 1 788 millió lej volt, alig valamivel több, mint a brassói lista harmadik helyén álló Schaeffler Románia Kft. 1 738 millió lejes eredménye.