Tüntetések voltak hétfőn este Athénban és Thesszalonikiben a nemzetközi hitelezők legújabb ajánlata ellen. Kedden kellene fizetnie Görögországnak 1,6 milliárd eurónyi lejáró adósságot az IMF felé, de ezt aligha tudja megtenni. Ez államcsődöt jelent.

Görögországban nem nyitottak ki hétfőn a bankok és a tőzsde sem - a bankok egész héten zárva tartanak -, napi 60 euróban korlátozták a bankautomatából történő pénzkivétel összegét. A tőzsdék zuhanni kezdtek reggel, a Standard and Poor's pedig hétfő este még tovább rontotta Görögország besorolását (lásd keretes írásunkat).

Az Európai Bizottság elnöke hétfőn délelőtt arra kérte a görögöket, hogy mondjanak igent a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásra a július 5-én tartandó népszavazáson. Brüsszeli sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke leszögezte: az igenek győzelmével a görögök azt üzennék, hogy az euróövezetben és az Európai Unióban akarnak maradni.

"Görögország népe sok áldozatot hozott. Engem nem az euró érdekel, hanem a biztosíték arra, hogy következő nemzedékeinknek méltó életmódjuk legyen" - idézett az AFP francia hírügynökség egy tüntetőt, egy ötvenéves férfit, aki az adósságválság kezdete, 2010 óta munkanélküli. "Az életünk nem a hitelezőké" - hirdették a tüntetők plakátjaikon.

Leminősítette Görögországot az S&P. Nem egészen három héten belül másodszor minősítette le Görögország eddig is mélyen spekulatív államadós-besorolását a Standard & Poor's. A nemzetközi hitelminősítő elsősorban azzal a véleményével indokolta a hétfő este Londonban bejelentett lépést, hogy a görög kormány a jelek szerint a belpolitikai meggondolásokat a pénzügyi-gazdasági stabilitás, a kereskedelmi hitelek törlesztése és az euróövezeti tagság elé helyezi.

Ciprasz lemond, ha az igenek győznek

A tüntetések közben Alekszisz Ciprasz kormányfő hétfőn este a görög ERT TV-nek adott interjújában arról beszélt: Görögországot nem fogják kidobni az eurózónából, ennek ugyanis túl nagyok lennének a pénzügyi költségei.

A portfolio.hu által idézett politikus azt is bejelentette, hogy lemond, ha vasárnap a görögök igennel szavaznak. A görögök vasárnap elmondják majd a véleményüket az utóbbi időszak fejleményeiről, és a véleményüknek súlya lesz. A görögöknek joga van dönteni a saját jövőjükről - fogalmazott Ciprasz, aki szerint a népszavazás után a görögök jobb pozícióból tudják folytatni a tárgyalásokat.

Szerinte a hitelező intézmények nem próbáltak konszenzusra törekedni, hanem a görögökre akarták erőltetni a megoldási javaslatukat. Ugyanakkor vasárnapi "nem", nem jelentené kilépést az eurózónához, ugyanis szerinte a hitelezőknek nem éri meg hagyni, hogy kilépjenek - vélte. Ennek némileg ellentmond, hogy nagyjából az összes uniós vezető úgy vélekedett hétfőn, hogyha a nemek nyernek, akkor Görögország lemond az euróról.

Mi jöhet most?

Kedden lejár a fizetési határidő, Görögországnak pedig esedékessé válik egy újabb 1,6 milliárd eurós törlesztő az IMF felé, amelyet Athén nem tud kifizetni. Lassan úgy tűnik, csak egy módon kerülheti el a csődöt Görögország: ha megbukik a Ciprasz vezette Sziriza és az új kormány nyélbe üti a megegyezést a eurózóna képviselőivel – írja a privatbankar.hu.

Ez azonban egyre haloványabb kimenetelnek tűnik: Ciprasz egyre tüzesebb beszédeket tart, népét pedig arra buzdítja, hogy a népszavazáson mondjanak nemet a hitelezőkkel történő megegyezésre. Jelenleg viszont az a kettősség áll fent, hogy a görögök elsöprő többsége, közel 80 százaléka akar az EU-ban maradni, ugyanakkor a szélsőbalos Sziriza rendre első helyen van a közvélemény-kutatásokban.

Az elmúlt napok villámgyors történései tehát az eurózóna elhagyását jövendölik: azzal, hogy az EKB nem növeli a ELA-plafont, majd ebből következően tőkekorlátozásokat vezetnek be, megtették az első lépést a görögök az eurózóna elhagyásához, amely egy új pénznem bevezetéséhez vezet.