Évek óta szokásos módon zajlik a termés iránti hálaadás Gyergyószárhegyen: lóháton és szekereken a helyi táncosok, hagyományápolók és vendégek levonulnak a Cárinába, Szárhegy káposztáskertjébe, a termés számbavételéért, megáldásáért. Idén a szárhegyi káposzta vágását szombaton tartották, ezen a napon mutatták be a káposzta minőségi védjegyéti s. Az ünnepnap hagyományos módon zenés mulatsággal, a káposztabállal ér véget.

Minden káposzta szárhegyi, hisz a szár hegyén van és az idén sem ültettek káposztát a cárinába Szárhegyen – mert palántát ültettek. Székelyek észjárású nép uralja azt a káposztát, mely az országban elsőként és mindeddig egyedüliként minőségi névjeggyel rendelkezik.

Szárhegy és a káposzta

Napok óta készül Szárhegy az ünnepre, de munka rengeteg van, a nevezetes nap előtti éjszakán még jókedvűen pucolták a másnap eladásra szánt káposztát. A VIII. Híres Szárhegyi Káposztavásáron és Fesztiválon nemcsak a szárhegyi káposztát, hanem a dolgozó székely embert is ünneplik.

 „Székely hagyomány, hogy a dolgozó ember ősszel, betakarítás idején hálát ad a termésért. A mi hálaadásunk ez az ünnep, és ugyan tarthatnánk mi is szüreti bált, de minek, ha itt van ez a zöldség, amire méltán büszkék vagyunk”, fogalmazott Portik Gabriella szervező. Lehetnek is, hiszen a Lázár grófok idejéből híres a szárhegyi káposzta, és ezt olyan adatok bizonyítják, melyek konkrétan közlik: 1732-ben hány hordóban hány fej káposztát adtak be a szárhegyiek.

Márkanév a Szárhegyi káposzta

Márkanév lett a szárhegyi káposzta, és ezt már hivatalos papírok is alátámasztják. Nem annyira a káposztának volt szüksége minőségi bizonyítványra, sokkal inkább az emberi hamisságokat próbálják kivédeni a káposztatermesztők.

„Volt már olyan rossz tapasztalatunk, hogy a szárhegyi káposzta néven árultak máshonnan hozott káposztát, csak azért, hogy többen vásároljanak belőle. Persze, ha nem volt olyan a zöldség minősége, mint amit a vásárlók elvártak volna, akkor azt mondták, nem jó a szárhegyi káposzta. Ezt nem engedhetjük meg. Ez a káposzta a miénk, büszkék vagyunk rá, hosszú évszázados múlttal rendelkezik ez a szárhegyi termék, és meg kell védeni a hamisítóktól" – mondta a Szárhegyi Káposztatermesztők Egyesületének vezetője, Lukács Géza.

Hozzátette: a márkanév valójában garancia a minőségre. A védjegy megszerzésétől gazdasági hasznot is remélnek a termelők, hiszen így a felhasználó a minőségi terméket a szárhegyi termelőtől vásárolja meg, mindek következtében a pénz itthon marad, a helyi termelőhöz kerül vissza, ezáltal biztosítva azt, hogy a vásárló minden alkalommal minőséghez jusson hozzá.

A savanyítás titka. A hordóba csak egy-két szál kaprot tesznek, mivel a sok kapor zavarossá teheti a levet. A csombor mindig kicsivel több, mint a kapor. Félbevágott tormaszeleteket is tesznek a káposzták közé, legalább 8-10 darabot. A káposztát akár egy heti szikkasztás után érdemes ellevezni, jobban bemegy a sós lé a levél pórusai közé. A torzsáját nem fúrják ki, csak két bevágást tesznek bele, mert a torzsa sok cukrot tartalmaz, ami kell az erjedéshez. Az olyan mértékegység, mint a marok, a csupor vagy „csak úgy, szemre”, nem mindig válik be a sózáskor. Éppen ezért a 10 liter vízhez mérlegen mért 42-45 deka só a bevált mennyiség. A sót feloldják a vízben, leszűrik, és ezzel a lével töltik fel a hordókat. Güdüc-loki követ tesznek nyomtatónak, vörösfenyő deszkákra. Nem fontos a Güdüc lokáról hozni a követ, de fontos, hogy ne mészkő legyen. A mész ugyanis kioldódik, megváltoztatja az ízét, ráadásul lúgosít, nem segíti a savasodást. Nagyon fontos levegőt fújni belé az erjedés ideje alatt, vagy átforgatni a káposztákat. Ha ez nem történik meg, a sós víz a hordó alján akár hétszázalékos is lehet, felül meg csak kettő. Ezért történik meg, hogy a felső fejek néha meglágyulnak.

Kulturált káposzta a szárhegyi

Mivel az idén a Székelyföld Napok záróakkordja volt a rendezvény, így kulturális sokkot is kapott a káposzta: híres neves kiállításokkal szerezett örömet a vendégeknek a főszervező Torzsások Kulturális Turisztikai Egyesülete, együttműködve a Hargita Megyei Kulturális Központtal. Pénteken Román Viktor szoborkiállítás nyílt a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ szervezésében, szombaton a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében a Székelyföldi fotóklubok találkozójára, majd délután a Pro Arte et Natura Alapítvány szervezésében a Székelyföld története című kiállításra került sor.

A Híres Szárhegyi Káposztavásárt és Fesztivált az előző évekhez hasonlóan, idén is a Hargita Megyei Tanács és Szárhegy Önkormányzata, valamint a Communitas Alapítvány támogatja, közreműködnek emellett a helyi érdekeltségű és megyei kulturális intézmények, civil szervezetek.

A Torzsások Kulturális és Turisztikai Egyesülete 2010-ben jött létre. Tulajdonképpen a IV. káposztafesztivál megrendezése után született az ötlet. Jelenleg 16 tagja van, amelyből 13 alapító tag. A tagok nagy része faluturizmussal foglalkozik és olyan tevékenységekkel, amelyek a turizmushoz kapcsolódnak.