A kisbirtokok nagy száma és az elavult technológia miatt kukoricából és búzából kb. 60 százalékkal kevesebbet termelünk hektáronként, mint a leghatékonyabban dolgozó államok farmerei. EU-s szinten a hozamok terén az utolsók közt van Románia.

A mezőgazdaság a romániai gazdaság húzóágazatnak számít. A tavalyi 3,5 százalékos gazdasági növekedés jelentős mértékben a kitűnő termésnek volt köszönhető. Bár több haszonnövény esetében a vezető európai termelők közé tartozunk, ez a nagy kiterjedésű termőterületnek tudható be, a hozamok tekintetében ugyanis rendkívül rosszul állunk.

Tavaly az Európai Unió országai közül csak Franciaországban termett több kukorica, mint nálunk, ugyanakkor a hektáronkénti hozamok rangsorában az utolsó helyen áll Románia. Az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az adatai alapján, míg mi 2,58 millió hektáron 11,37 millió tonna kukoricát termeltünk, addig Franciaország 1,84 millió hektáron több mint 15 millió tonnát. Ez azt jelenti, hogy gall földön a hektáronkénti hozam mintegy 90 százalékkal volt magasabb, mint Romániában. A legnagyobb, 11 ezer kg-ot meghaladó hozamot, ami kb. két és félszer több mint, a hazai 4.408 kg, két mediterrán ország, Görögország és Spanyolország produkálta. Magyarország a középmezőnyben tanyázik, a hazainál mintegy 20 százalékkal nagyobb, 5363 kg-os hozammal.

 A búzahozam terén sem állunk sokkal fényesebben, annak ellenére, hogy nálunk többet csak Franciaországban, Németországban, Nagy Britanniában, Lengyelországban és Spanyolországban takarítottak be, ám ez a termőterület nagyságának volt köszönhető. A termelékenység terén Nagy Britannia vezet hektáronkénti 8.211 kg-mal, majd Németország, Franciaország és Dánia következik 7.000 kg-ot meghaladó hozamokkal. A magyar mezőgazdaság a búza tekintetében is nagyobb termelékenységet tud felmutatni mint Románia, az anyaországi hozam 4.623 kg volt, míg nálunk csak 3.479 kg. Tavaly az EU-ban Görögországban volt a legkisebb a hektáronkénti búzatermés, mindössze 2.785 kg.

2013-ban Románia termelte a legtöbb napraforgót az Unióban, 2,13 millió tonnát, 52 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, ám a gazdálkodás hatásfokának tekintetében a kullogók közé tartozunk. A hazai, hektáronkénti 1.999 kg-nál csak Portugáliában és Spanyolországban volt alacsonyabb a hozam. Magyarországon átlagosan 2.203 kg napraforgó termett egy hektáron, Németország, Csehország, Bulgária és Ausztria pedig még jobb eredményeket ért el, ez utóbbi 2.431 kg-os átlagot.

A szakemberek szerint az alacsony terméshozamok a hazai gazdálkodók által alkalmazott idejétmúlt technológiáknak és a termőterületek elaprózottságának tudható be.