Helsinki találkozójuk után német, a holland és a finn pénzügyminiszter olyan nyilatkozatot tett közzé, amely éles határt húz a jövőbeni bankrendszeri problémák és a meglévő nehézségek (problémás banki eszközök) kezelése közé. Gyakorlatilag azt mondja ki a dokumentum, hogy az eladósodott országoknak, mint amilyen Spanyolország, Írország és Görögország, saját maguknak kell felelősséget viselniük bankjaikért.

Mindez mellbevágó lehet különösen Spanyolország és Írország számára, akik az eurózóna júniusi döntését úgy értelmezték, hogy a bankok megmentését elkülöníthetik saját adósságproblémáik kezelésétől. A holland, a finn és a német pénzügyminiszter közleménye szerint az ESM-nek vállalnia kell a bankok problémáinak megoldását, de csak azokban az esetekben, amelyek már az új európai felügyeleti rendszer alatt képződnek. A meglévő problémák megoldását véleményük szerint a nemzeti hatóságokra kell bízni.{loadposition otp}

Hogy pontosan mit is jelent mindez, azzal kapcsolatban nem kívántak nyilatkozni a nyilatkozattevők. Az eurózóna egyik magasrangú tisztségviselője azonban a hírügynökségnek úgy nyilatkozott, "minden, amit mondhatok, hogy a közlemény azt jelenti, az ESM direkt feltőkésítését nem kellene a régi problémák megoldására használni". A Reuters szerint amennyiben ez igaz, az mély megdöbbenést okozhat a pénzügyi piacokon.

Hogy az ESM végül segít-e spanyol bankok feltőkésítésében, és egy kedvező döntés alapján végül megkezdődhetnek-e a spanyol bankszektor júniusban még 100 milliárd eurósra tervezett (azóta kisebbre valószínűsített) feltőkésítéséről szóló tárgyalások, az a következő hetekben dőlhet el. Jelenleg úgy fest, hogy a spanyol GDP mintegy 4-6 százalékára rúgó, 40-60 milliárd eurónyi forrást hívna le bankrendszere számára Spanyolország. Az ír bankszektor ESM-ből történő megsegítséét szintén megkérdőjelezi a kedden közzétett nyilatkozat.