A magyar sajtó képviselőivel szervezett találkozót szerda délelőtt a Maros Megyei RMDSZ Vidékfejlesztési és Mezőgazdasági Bizottsága. Az eseményen részt vett és megosztotta észrevételeit a romániai mezőgazdaságról, pályázati lehetőségekről, támogatási rendszerről, Európai Uniós elvásárokról és szabványokról beszélt többek közt Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Birtalan István, a bizottság elnöke, Bordi Kacsó Zsolt, a mezőgazdasági kifizetések (APIA) Maros megyei hivatalának igazgatója, Antal Lehel, Náznán Jenő, Suba Kálmán, Szabó Árpád, Antal Zoltán szakemberek.

Románia a rendszerváltás után sokáig úgy képzelte, hogy valami más úton jobb lenne elindulnia, holott jóval korábban, a két világháború közötti időszakban is hagyományosan nagy agrár-exportőr állam volt – mutatott rá Kelemen Atilla. „Lassan jutottunk el oda, hogy ma már kezdünk megint büszkék lenni arra, hogy van mezőgazdaság” – fogalmazott a képviselő, hozzátéve, hogy a 2013-as két százalékos GDP-növekedés a jó mezőgazdasági évnek köszönhető, amit viszont egy rossz esztendő akár el is vihet.

Romániának jó része még mindig vidék, nem csak az RMDSZ-re, de a román politikai pártokra is igaz, hogy a szavazatok jó kétharmadát vidékről kapják. Éppen ezért is jobban kellene figyelni a vidékre. „Sokszor bíráltam, sokszor mondtam a miniszterelnöknek, hogy még mindig nem eléggé figyelmes a politikum, mert például mezőgazdaság-politikáról beszélni Romániában teljesen helytelen” – fejtette ki a politikus, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lehet a Bărăganban ugyanazt termeszteni, mint Suceava környékén, egyértelmű, hogy a Bánát, vagy a bihari alföld nem Belső-Erdély, hogy Dobrudzsában más mezőgazdaságot kell gyakorolni, mint például a Nyárádmentén. A döntéshozók nem veszik ezt figyelembe és ezért van az, hogy a reaális potenciált még mindig nem tudják kihozni ezekből a vidékekből, mert nem az adott vidékre, annak sajátosságaira, a helyzetre alkalmazott mezőgazdaság-politikát gyakorolnak. „Belső-Erdélyben teljesen felesleges a nagy kultúrát támogatni, mert míg a háromezer kiló búzatermés a mi vidékünkön jónak számít, addig, ha a Bărăganon különösebb erőfeszítés nélkül nyolcezer kilót aratnak, közepes termésről beszélnek” – mondta Kelemen Atilla, aki azt is kifogásolta, hogy a román politikum nem élt kellőképpen azzal a lehetőséggel, amit az elmúlt kormányzati ciklusban, az Európai Unióban mezőgazdasági miniszteri tisztséget betöltő Cioloș mezőgazdasági biztos pozíciója jelentett. „Körül kellett volna venni egy olyan szakember gárdával, akiket ott tart, akik minden két évben olyan törvénytervezeteket tesznek le az asztalra, amelyek a romániai mezőgazdaságot is segítik” – hangsúlyozta a képviselő.

Bordi Kacsó Zsolt beszámolt arról, hogy Maros megyében a múlt évben 31 ezer földalapú támogatásra tettek le kérvényt a gazdák, több mint 230 ezer hektárnyi területre. Míg a gazdaságok száma majdnem ezerrel csökkent, a nagygazdaságoké növekedett.

Suba Kálmán a szarvasmarha-tenyésztésről tartott részletes előadást, Antal Zoltán a Nyárádmenti gazdálkodást, mint követendő példát ismertette.

A megbeszélésen szó esett a támogatásokról is, azok kifizetéséről, illetve felhasználásáról. Elhangzott az is, hogy az emberi mentalitásokat kell megváltoztatni és a modern gazdálkodáshoz alkalmazni a lehetőségeket, amelyek Romániában adottak.