Háromszéken van az ország egyik legjobban szervezett gazdatársadalma, ennek köszönhetően növekednek a mezőgazdaságra és állattenyésztésre lehívott támogatási összegek, mutatott rá Tamás Sándor. Kovászna megye önkormányzatának elnöke a Bodokon szervezett idei második gazdatalálkozót követően elmondta: három éve szervezik a megye öt régiójában ezeket a találkozókat, ehhez egyre többen csatlakoznak és egyre konkrétabb feladatokat azonosítanak.

A Háromszéki mezőgazdaság támogatására létrehozták az AgroSic egyesületet, amely a megyei és helyi önkormányzatok anyagi támogatása révén képzésekkel és mezőgazdasági gépek vásárlásával segíti a gazdaszervezeteket, mondta Tamás Sándor, aki példaként említette, hogy az illyefalvi gazdáknak silózó és bálázó gépet vásároltak.

A helyi és uniós támogatások megszerzésének feltétele, hogy az érintettek gazdaszervezetekbe tömörüljenek. A mezőgazdászok és állattartók elkezdték belátni ennek fontosságát, és a Szarvasmarhatartók egyesülete elnöke, Ötvös Mózes egyedi stílusának köszönhetően az ország legjobban szervezett gazdatársadalma alakult ki Háromszéken, mutatott rá Tamás Sándor.

A tanácselnök hozzátette: számokban is mérhető a javulás, hiszen az Európai Uniós csatlakozás óta évente 30 és 37 millió euró uniós támogatás érkezik Kovászna megyébe területalapú támogatás, fiatal gazdák-, gazdaszervezetek- és gazdaságok formájában. Ez az összeg Székelyföld szintjén évente több mint 150 millió eurót jelent, és egyetlen ágazatban sincs még hasonló évente ismétlődő támogatási rendszer, mutatott rá a háromszéki tanácselnök.

A Bodokon megszervezett gazdatalálkozón jelen volt Borbély László az RMDSZ politikai alelnöke is, aki a közelgő EP választások mezőgazdasági és állattenyésztési következményeit vázolta fel. Elmondta, hogy kulcsfontosságú lehet a következő Európai Parlamenti ciklus, hiszen a hazai gazdákat is ugyanolyan támogatáshoz kell juttatni, mint francia vagy német kollégáikat.

Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarhatartók Egyesületének elnöke a háromszéki marhatenyésztők gondjait részletezte: elmondása szerint nem csak a régióban, hanem az egész országban gondot jelent a kifizetések folyamatos csúszása, valamint az is, hogy az összeg javarészét a gazdák kénytelenek adó formájában befizetni.

Felszólalt Tánczos Barna szenátor is, hangsúlyozta: a szakminiszterrel beszéltek a családi típusú gazdaságok fontosságáról, hiszen Erdélyre különösen jellemző, hogy egy-egy család kisebb gazdaságot tart fenn. A tárgyalások jelenleg 15.000 eurós támogatásról szólnak, amelyet a kis és közepes gazdaságok kaphatnának, ám ezeket az összegeket még nem véglegesítette a tárca.

Tánczos Barna szerint több szempontból is fontos ez a tervezet, hiszen vannak olyan vidékek, ahol csupán a kisebb gazdaságok tudnak működni, az ipar jellegű gazdálkodás nem működőképes, másrészt az is fontos, hogy ilyen módon a fiatal gazdák helyben maradnak, a területek nem maradnak megműveletlenek.