Megkezdheti az aranykitermelést a Hunyad megyei Felsőcsertésen az Eldorado Gold Corporation (EGC), a kanadai cég ugyanis megszerezte a környezetvédelmi engedélyt a Temes megyei illetékes hatóságoktól – írta hétfőn az Evenimentul zilei.

A zöldek máris tiltakoznak

Az Origo tájékoztatása szerint három hazai környezetvédelmi szervezet máris tiltakozik a bányatevékenység jóváhagyása ellen. A Független Környezetvédelmi Központ, az Alburnus Maior Egyesület és a Re.Generation szerint a kanadaiak úgy kaptak engedélyt a zöldhatóságoktól egy cianidos aranykitermelés az Erdélyi-érchegységben, hogy nem követeltek tőlük részletes biztosítékokat egy esetleges balesetet követő kárrendezésre.

A három szervezet elemzése szerint a zöldhatóság az engedélyeztetési eljárás során nem kért és nem kapott biztosítékokat a kárrendezésre egy esetleges baleset esetén. Az engedélyben ugyan szerepel, hogy a károkért a beruházó felel, de nincs pontosítva a kárfelmérés módszertana, és az sem, hogy mi a garancia arra, hogy a cég valóban megtéríti a környezeti károkat. A környezetterhelési engedélyt még július 5-én bocsátotta ki a hatóság.

A zöldek az ellen is tiltakozik, hogy az illetékes hatóság, a Temes Megyei Regionális Környezetvédelmi Ügynökség engedélyezte az EGC-nek 187 hektár erdő kivágását, és azt is, hogy a bánya 108 hektárt elfoglaljon az érchegységi Natura 2000 természetvédelmi területből. A vállalat arra is engedélyt kapott, hogy 29 millió köbméter vizet szivattyúzzon ki a kitermeléshez a Marosból.

Negyvenötmillió tonna aranyérc

A kanadai cég 45 millió tonna ércet bányászna ki, ami becslések szerint 803 ezer uncia aranyat rejt. A helyszín körülbelül 6 kilométerre északkeletre van a Maros folyótól és 7 kilométerre Déva városától. Felsőcsertés légvonalban 40 kilométerre van a rendkívül vitatott verespataki bányaprojekt helyszínétől.

Az EGC tizenhat éven át tervezi működtetni a bányát. Az aranyat és ezüstöt cianidos technológiával mosnák ki az ércből, amelyhez évente 1653 tonna nátrium-cianidot (a hidrogén-cianid sója) használnának fel. A cianidos, nehézfémeket tartalmazó zagyot egy 63 hektáros ülepítőtóba folyatnák, akárcsak a verespataki bányaterv esetében.{loadposition otp}

A bányanyitásról 2011 októberében Budapesten is tartottak közmeghallgatást az MTI tudósítása szerint. Ott az hangzott el, hogy akkor is 250 kilométeres utat kellene megtennie a szennyeződésnek a magyar határig, ha két, egymáshoz közeli bányában egyszerre történne baleset Felsőcsertésen. A beruházó szerint így a szennyezés olyannyira felhígulna, hogy lényegében nem okozna országhatáron átterjedő környezetkárosítást.