Több mint 120 millió lejt vesztettek idén azok a hazai befektetők, akik aranyban tartják a megtakarításaikat. Romániában a BCR és a Piraeus Bank ad el aranyrudakat magánszemélyek számára. E két pénzintézet adatai szerint román állampolgárok mintegy 2500 kg aranyat birtokolnak rudak formájában.

A tetemes veszteség annak tudható be, hogy az év eleje óta a nemesfém grammjának a Román Nemzeti Banknál jegyzett árfolyama 26 százalékkal esett, 182,4 lejről 133,9 lejre. A befektetők egyelőre csak papíron vesztették el a pénzük negyedét, többségük ugyanis a kivárás taktikáját alkalmazza, nem igyekszik megszabadulni az aranytól. „Május végéig 3 kg aranyat vásároltunk vissza az ügyfeleinktől, míg a tavalyi év azonos időszakában a visszavásárolt mennyiség 11 kg volt. Az eladásokat az indokolta, hogy a befektetőknek készpénzre volt szükségük, s nem az árfolyam esése” – nyilatkozta Iuliana Anchidin, a Piraeus Bank értékesítési igazgatója.

Az idei árfolyamcsökkenés 12 éves folyamatos drágulásnak vetett véget. 2001 elején az arany unciájának világpiaci ára 275 dollár volt (1 uncia 31,1 gramm aranynak felel meg). 2012 szeptemberében az árfolyam már 1770 dollárnál járt, aki tehát úgy döntött, hogy eladja a több mint egy évtizeddel korábban megvásárolt aranyát, 540 százalékot meghaladó nyereséget könyvelhetett el.

Jelen pillanatban nem tanácsos aranyba fektetni – nyilatkozta a maszol.ro-nak Andrei Rădulescu, a Broker SSIF befektetési tanácsadó cég elemzője. Véleménye szerint a nemesfém árfolyama rövid- és középtávon is ingadozó lesz, azonban továbbra is a csökkenő tendencia érvényesül. „A világgazdasági helyzet törékeny, s nem kristályosodott még ki a gazdasági válságot követő új globális pénzügyi rendszer” – mondta a szakember.

A szakértők szerint több, azonos irányba ható tényező nyomja lefelé az arany árát. A nemzetközi pénzügyi rendszerrel kapcsolatos aggodalmak egyre inkább elülnek, az európai adósságválság miatti félelmek mérséklődtek, az arany biztonságos menedék funkciója már nem annyira vonzó, a gazdasági folyamatok pedig ha csak mérsékelt ütemben is, de javulnak, ami szintén más eszközök felé terelheti a befektetőket. Az Egyesült Államokban az infláció továbbra is alacsony szinten marad, márpedig az arany jellemzően a magas inflációs környezetben teljesít jól. Negatívan hat az árfolyamra az is, hogy a legnagyobb importőrnek számító India megnövelte az importvámot, ami várhatóan a kereslet csökkenését fogja eredményezni.

Az UBS svájci elemzőház prognózisa hosszú távú lejtmenettel számol. 2014 végére 1325 dolláros unciánkénti árat jósolnak, míg egy évvel később 1200 dolláros árfolyamra számítanak. A svájciaknál jóval pesszimistább képet fest a francia Societe Generale, amely az idei év végére 1200 dollár körüli aranyárat valószínűsít.

Buffett nem fektet aranyba. Warren Buffett, világ leggazdagabb embereinek és legsikeresebb befektetőinek egyike, a közelmúltban keltezett nyílt levelében kifejtette, hogy sokkal értelmesebb dolognak tartja részvényekbe, mintsem aranyba fektetni a pénzét. „Jelenleg 170 ezer tonna kitermelt arany van a világon, ami elfér egy 20 méteres oldalhosszúságu kockában. Unciánkánt 1750 dolláros árral számolva, ez 9600 miliárd dollárt ér. Nevezzük ezt az aranykockát A halmaznak” – írta Buffett. Ugyanannyi pénzből meg lehet vásárolni az Amerikai Egyesült Államok valamennyi termőföldjét és még 16 olyan óriásvállalatot mint  az Exxon Mobil kőolajipari társaság. Ez a B halmaz. “Képzeljenek el egy befektetőt aki az A és a B halmaz közül kell válasszon” – szólitja fel az olvasóit a milliárdos. „Száz év alatt a 162 de millió hektárnyi amerikai szántóföldön évről-évre hatalmas mennyiségű  kukoricát, búzát, gyapotot és más növényeket termelnek, az Exxon Mobil  pedig addig több ezer milliárd dollár jutalékot fog kifizetni, aktívumainak értéke pedig szintén több ezer milliárdot tesz majd ki. A 17 ezer tonna arany azonban mennyiségében nem változik meg, s nem is termel semmit. Simogathatják az aranykockát, semmi sem történik vele” – zárja érvelését Buffett.