Konkrét gazdaságvédelmi intézkedéseket javasol az RMDSZ a kis- és közepes vállalkozások érdekében, ezekről Biró Rozália Bihar megyei parlamenti képviselő beszélt keddi sajtótájékoztatóján Nagyváradon.

Az RMDSZ a magyar közösség specifikus érdekei mellett olyan, például gazdasági érdeket is képvisel, amelyek az ország minden polgára számára fontosak – mondta Biró Rozália, aki azt is hozzátette: az alacsony részvételi arányt a vasárnapi parlamenti választásokon a járványtól való félelem mellett az is okozhatta, hogy az elmúlt másfél évben immár negyedszer szólították az urnákhoz a szavazópolgárokat.

Biró Rozália arra is kitért, hogy a vasárnapi választás nem igazán javított a női képviselet arányán, egyelőre ő és a Maros megyei Csép Andrea kerülhet be a képviselőházba, és szerencsés esetben a külföldön élők képviseletében a Kolozs megyei Hegedüs Csilla – ez három mandátumot jelenthet, míg a december 21-én záruló ciklusban négy női képviselője volt a szövetségnek. Az uniós, 30 százalékos aránnyal szemben egyébként Romániában átlag 20 százalékos a nők aránya a döntéshozásban – hangzott el.

Ezzel együtt szükség van egy olyan minősített többség kialakítására, amely képes a stabil kormányzásra, mondta Biró Rozália, aki hozzátette: a kormánynak egy pragmatikus, egyértelmű és gyakorlatba ültethető kormányprogramot kell összeállítania.

Fókuszban a gazdaság

Azonnali gazdaságvédelmi intézkedésekre van szükség az országban, nem várhatunk a 2021–2027 között érkező uniós alapokra– jelentette ki Biró Rozália Szerinte a kormányprogramnak a járvány hatásainak csökkentését és a gazdaság újraélénkítését is magába kell foglalnia amjd. Az RMDSZ kormányprogramjában konkrét gazdaságélénkítő javaslatok szerepelnek, ezeket is ismertette a Bihar megyei parlamenti képviselő, aki az OECD júliusi felmérésit is bemutatta a járvány által leginkább súlytott ágazatokról.

Ami a munkahelyvédelmet illeti, az érvényes intézkedéseket legalább három hónappal meg kell hosszabbítani, mondta Birü Rozália, aki a konkrét intézkedéseket is felsorolta. A kényszerszabadságról visszatérő alkalmazottaknak a jelenlegi három hónap helyett hat hónapig kellene folyósítani a bruttó fizetés 41,5 százalékával egyenlő állami támogatást – mondta a képviselő. Állani támogatást kellene nyújtani az alkalmazottaknak, akik rövidített munkaidőben dolgoznak, ez a bruttó fizetéskiesés 75 százaléka kellene legyen.

Azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyeknek csökkent a tevékenysége a Covid-19 járvány miatt, a kényszerszabadság idejére járó juttatás 75 százalékát kellene fedezni állami támogatásból,

A mezőgazdaság és a vendéglátóipar idénymunkásainak, ha a közegészségügyi intézkedések miatt vesztették el jövedelmüket, a minimálbér 35 százalékával egyelő támogatást kellene biztosítani három-hat hónapon át.

További intézkedések

Az RMDSZ álláspontja szerint az iskolákat újra meg kellene nyitni, legalább nyolcadik osztályig – mondta Biró Rozália, aki további, a szövetség programjában szereplő intézkedéseket is ismertetett. Azok a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek 16 és 29 közötti fiatalokat alkalmaznak, és így új munkahelyet teremtenek, évi száz ezer lejes, vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnának, ennek feltétele az lenne, hogy legalább egy évig megőrizzék az új munkahelyet.

A kis- és közepes vállalkozások támogatása egyébként egyik fő célkitűzés, nekik minél egyszerűbben kellene kölcsönöket nyújtani. A közepes vállalkozások számára tízmillió lej lenne az összeghatár, a kisvállalkozások számára kétmillió lej, míg a mikrovállalkozások egymillió lejes kölcsönt kaphatnának. Mindhárom esetben 90 százalék lenne az állami garancia, és kamatmentes lenne a kölcsön. Az IMM Invest program költségvetését húsz milliárd lejre kellene növelni, 2021 első félévében.

Az élelmiszer- és a gyógyszeriparnak is szüksége lenne támogatásra, ezeknek 10 és 25 millió lej közötti összegű, kamatmentes, és 90 százalékos állami garanciával járó hiteleket kellene nyújtani fejlesztésre és befektetésekre.

A távmunkában dolgozó alkalmazottaknak programot kellene indítani, melynek keretében 2500 lejes vissza nem térítendő támogatást kaphatnának IT-berendezések megvásárlására. Ugyancsak vissza nem térítendő támogatást kellene nyújtani ilyen berendezések vásárlására az online oktatásban tanuló iskoláskorú gyermekeknek, ennek összege 1500 lej lenne, a támogatás feltétele pedig az, hogy a család bruttó jövedelme nem haladja meg az ötezer lejt.