Bulgáriának jó esélye van rá, hogy két év múlva bevezesse az eurót. Szakértők szerint Románia esetében 2026 tűnik reális időpontnak, azonban a gazdasági válság miatt távolabbra tolódhat az eurózónához való csatlakozás.

Nagy lépést tett az euró bevezetése felé vezető úton Bulgária és Horvátország, mindkét ország megkapta az engedélyt az ERM-2 árfolyamrendszerhez történő csatlakozáshoz. A döntés az európai uniós tagállamok pénzügyminisztereinek a napokban megtartott videokonferenciáján született meg.

Az ERM-2 árfolyamrendszerhez tartozó ország nemzeti valutájának árfolyama plusz-mínusz 15 százalékkal ingadozhat az adott állam és az EU-beli pénzügyi hatóságok által közösen megállapított középárfolyam körül. Az eurózónához való csatlakozásnak előfeltétele a minimum két évig tartó ERM-2 tagság, ugyanakkor az nem jelenti automatikusan, hogy az illető ország elnyerte a jogot a közös uniós valuta bevezetésére.

Az euróövezethet való csatlakozásnak négy további feltétele van: az infláció éves szinte nem haladhatja meg az 1,8 százalékot, a hosszú távú kamatoknak 2,9 százalék alatt kell lenniük, a költségvetési hiány megengedett maximális mértéke a GDP 3 százalékát, az államadósság pedig legfeljebb 60 százalékát teheti ki.

Bulgária jelenleg csupán az első feltételnek nem felel meg, tavaly ugyanis az infláció 2,6 százalék volt. Horvátország esetében szintén egy feltétel hibádzik, azonban az sokkal nehezebben orvosolható: 2019-ben az államadósság a bruttó hazai termék 73,2 százalékát tette ki.

Bulgária elhúzott mellettünk

Az a tény, hogy Bulgáriában az euró bevezetése immár kézzelfogható közelségbe került, míg Románia az elmúlt két évben távolodott az eurózónától, súlyos kritikája az elmúlt időszak hazai gazdaságpolitikájának. Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor a román gazdaság minden lényeges mutató tekintetben felülmúlta a bolgárt, időközben azonban nagyot változott a helyzet.

2006-ban Románia államadóssága a GDP 12,40 százalékát tette ki, Bulgária esetében pedig 20,9 százalékot. Az infláció idehaza 6,56 százalék volt az EU-csatlakozás előtti évben, déli szomszédunknál 7,26 százalék. A bolgárok csak a költségvetési hiány tekintetében múltak felül bennünket, ami náluk 1,8, míg nálunk 2,1 százalék volt. Tavaly Bulgária már mindhárom konvergencia kritérium tekintetében jobban állt Romániánál.

Az államadósság mértéke náluk lényegében nem változott az elmúlt 13 évben, tavaly a GDP 20,4 százaléka volt, ellenben nálunk szinte megháromszorozódott, 35,2 százalékra nőtt. 2019-ben kolosszális különbség volt a két ország államháztartásának hatékonysága között. Romániában az állam kiadásai a GDP 4,3 százalékával haladták meg a bevételek értékét, míg Bulgária kiemelkedően jól gazdálkodott, 2,1 százalékos többletet ért el.

Tavaly az infláció nálunk 3,8, a bulgároknál csupán 3,1 százalék volt. A 2006 óta eltelt időszakban csak az egy főre eső bruttó hazai termék alakult kedvezőbben Romániában, mint Bulgáriában: nálunk 5 740 dollárról 12 943 dollárra nőtt, míg a szomszédban, ha csekély mértékben is, de valamivel kisebb volt a fejlődés, 4 445 dollárról 9 771 dollárra.   

Az eurózónának jelenleg 19 tagja van. Legutóbb Litvánia csatlakozott, 2015. január 1-én. Az ERM-2 árfolyamrendszernek Bulgária és Horvátország mellett Dánia is tagja, azonban az észak-európai ország, bár megfelel a konvergenciakritériumoknak, tudatosan halogatja az euró bevezetését.

Az Európai Központi Bank legutóbbi konvergenciajelentése szerint Románia jelen pillanatban az euró bevezetésének egyetlen feltételét sem teljesíti.