banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png
banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png

Közgazdászok szerint nem lesz pénz a nyugdíjak és a gyermekpénz emelésére idén

Idén a nyugdíjpont negyven százalékos emelése és a gyermekpénz megduplázása 31,5 milliárd lejbe kerülne, ami a 2020-as évre vetített GDP 2,4 százalékának felel meg - olvasható a Ziarul Financiarban.

Ha a gyermeknevelési juttatást már januártól megemelték volna, egész évre plusz 7,5 milliárd lejes kiadást jelentett volna. A gyermekpénz megduplázását a kormány egyelőre augusztus elsejére halasztotta.

A miniszterelnök hétfőn azt nyilatkozta, hogy a nyugdíjpont értékének szeptemberi növelésével számoltak a költségvetés összeállításakor, ám figyelembe fogják venni a gazdasági növekedést és az adók behajtásának hatékonyságát, mielőtt alkalmazására sor kerül. A gond az, hogy amennyiben tényleg sor kerül az emelésre, ezt a következő években is fenn kell tartani, mert alkotmánybírósági döntés van arról, hogy az öregségi járandóságokat nem lehet csökkenteni.

A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza, Ionuț Dumitru szerint a jelenlegi költségvetés egyszerűen nem bírja meg a gyermekpénz augusztusi emelését és a nyugdíjpont értékének szeptemberi növelését. Elmondta, számításai szerint csak a nyugdíjak negyven százalékos növelése nagyon kérdőjeles a jelenlegi költségvetési felépítéssel. Ha erre sor kerül, valahonnan pénzt kell elvonni, és a nagy kérdés, honnan vágod le a költségeket – fejtegette. Meglátása szerint még ha sikerülne is hatékonyabbá tenni az áfabegyűjtést, nem lenne elegendő a nyugdíjakkal járó kiadásokra.

Az idei költségvetésből a közalkalmazottak fizetésére és a nyugdíjakra a 2020-as előrevetített GDP 20,7 százaléka megy el, ez a költségvetés kétharmadát jelenti. A büdzsé idei bevétele a kormány számításai szerint a GDP 31,8 százaléka lesz, ami körülbelül 360 milliárd lejt jelent. A Költségvetési Tanács számításai szerint a nyugdíjtörvény alkalmazása 2021-ben a GDP 2,7 százalékába kerülne, a gyermekpénz megduplázása pedig a GDP 0,6 százalékába. Ha csak ezeket a kiadásokat vesszük, már ezekből meghaladná a költségvetési hiány a 3 százalékot.

Kapcsolódók

Kimaradt?