Hogyan néz ki Klaus Johannis mandátuma gazdasági számokban?

Az elmúlt öt év makrogazdasági mutatóit vette górcső alá a Ziarul Financiar annak apropóján, hogy hamarosan lejár Klaus Johannis elnök mandátuma. A lap emlékeztet, hogy Románia félprezidenciális rendszerként működik, tehát a végrehajtó hatalomnak nemcsak a kormány, hanem az államfő is része.

Az elmúlt 5 évben jelentősen bővült a romániai gazdaság, ám ennek ára is van. A GDP 2014 és 2019 között 46 százalékkal nőtt, 150,5 milliárd euróról 219 milliárd euróra. Ezzel szemben a vásárlóerő-egység (PPS) mindössze 15 százalékkal gyarapodott, ami azt jelenti, hogy mindössze az uniós átlag 65 százalékát értük el.

A bruttó hazai termék (GDP) a gazdasági tevékenység eredményeinek mérőszáma. A GDP az összes megtermelt áru és szolgáltatás értéke csökkentve az előállításukhoz használt áruk és szolgáltatások értékével. A vásárlóerő-egységben (PPS) számított egy főre jutó GDP volumenindexét az Európai Unió átlagához viszonyítva adják meg, melyet 100-nak vesznek. Ha egy ország indexe 100-nál magasabb, akkor az adott országban az egy főre jutó GDP magasabb az EU-átlagnál, és fordítva. A számításhoz használt adatokat PPS-ben, azaz egy közös pénznemben fejezik ki, mely kiküszöböli az országok árszintjében lévő különbségeket, és ezáltal lehetővé teszi a statisztikailag értelmes GDP volumen-összehasonlításokat az országok között. (ksh.hu)

2014 és 2019 között 7 százalékkal drágább lett 1 euró, az infláció pedig az uniós átlag fölé került. Az átlagfizetés 66 százalékkal nőtt, nettó 1700 lejről több mint 3000 ezer lejre. Egy ekkora átlagbér-növekedés az egyik oka annak, hogy Romániában átlag fölött van az infláció.

Az államadósság az elmúlt öt évben 26 százalékkal nőtt (elérve a 338 milliárd lejt), ennek GDP-hez viszonyított mértéke azért nem látszik, mert jelentősen nőtt a GDP. Románia külső adóssága (állami és magán) szintén gyarapodott, 5 százalékkal, elérve ezzel a 99,3 milliárd eurót.

A ZF szerint a legnagyobb gondot az állami költségvetés jelenti, pontosabban az, hogy az adminisztrációs költségeket annyira megnövelték, hogy potom összegek maradtak befektetésekre. Míg 10-15 évvel ezelőtt a GDP 4-5 százaléka ment befektetésekre, most kevesebb mint 2 százalékát fordítják erre a célra. Ráadásul az uniós alapok lehívásával is nagy gondok vannak, és ezért senki nem vállalja a felelősséget – olvasható a ZF-ben.

Szintén nagy gondot jelent, hogy a központi költségvetésben csökkent a GDP-arányos bevételi arány, azaz míg öt évvel ezelőtt a GDP 32 százaléka folyt be az államkasszába bevételként, ez az arány 2019-re 30 százalékra csökkent. Az adóbehajtás mértéke ijesztően alacsony Romániában, az Eurostat adatai szerint mindössze a GDP 27 százaléka, miközben az uniós átlag 40 százalék. Ráadásul úgy, hogy nem Romániában a legalacsonyabbak az adók. Az alacsony behajtási arány után szintén senki sem vállalja a felelősséget – jegyzi meg a Ziarul Financiar.

Kapcsolódók

Kimaradt?