Problémákat okoz a mezőgazdaságban a tartósan csapadékos időjárás Hargita megyében, ahol közel háromszáz hektár területet érint a belvíz. A jelenlegi helyzet még nem jelent katasztrófát, terméskiesésre biztosan, kártérítésre viszont nem számíthatnak a gazdák. Török Jenőt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjét kérdeztük.

Már az elmúlt évben is gondot okozott Hargita megyében a szélsőséges időjárás: a rendkívüli módon lerövidült tavaszi időszakot követően hirtelen meleg, majd két csapadékos hónap következett, ezt követte négy hónap, amit aszályos időjárás jellemzett – felelte a csapadékos időjárás mezőgazdaságra gyakorolt hatásaival kapcsolatos kérdésünkre a szakember. A szeptemberben kezdődő mezőgazdasági év kezdetén a csapadékmentes nyárvégi, őszi hónapok nehézkessé tették az őszi vetési munkálatok elvégzését

„A tavalyi év tulajdonképpen nem mondható rossznak a legfontosabb kultúránk, a burgonya szempontjából, hiszen akkor esett eső, amikor szükség volt rá. Probléma ott volt, ahol megállt a víz a sorok között és belerothadt a termés a földbe. Valamennyire megismétlődik a tavalyi év időjárása: a négy száraz hónap miatt nem keltek ki, vagy hiányosan keltek ki az őszi vetések, az őszi búza, az őszi árpa” – részletezte az igazgató.

Nagy kiesés várható a gabonatermésben

Az idei tél nem ártott a vetéseknek, viszont a tavasz elmaradása nem tett jót az őszi gabonáknak, április végéig száraz volt az időjárás, majd átcsapott a másik végletbe és az utóbbi hatvan nap rendkívül csapadékos volt. Ebben az időszakban a sokévi átlag-csapadék két-háromszorosa hullott le Hargita megyében. A csapadék folyamatossága hátráltatta a mezőgazdasági munkálatok elvégzését: a gyomirtást, a töltést, a különböző vegyszerek kiszórását – magyarázta Török Jenő.

„Olyan napok is voltak, amikor a reggeli ködöt erős napsütés, délután pedig eső követte. Ez nehezíti a védekezést a burgonyavész ellen” – mondta a szakember. Ugyanakkor hozzátette, hogy az előrejelzéseket, figyelmeztetéseket komolyan vevő gazdák, akik megfelelő gépesítéssel rendelkeznek és jól választották ki a használt vegyszereket is, azok sikeresen elkerülték a burgonyavészt. A gabonákkal kapcsolatosan megtudtuk, hogy legalább 20-25 százalékos terméskieséssel számolnak az őszi vetések esetében, a tavasziakat még nem lehet pontosan megítélni.

Ugyanakkor megfelelő fejlődést mutat a cukorrépa, és a kisebb területen termelt kukorica is. Török Jenő elmondta, hogy 298 hektáron okoz gondot a megyében a belvíz megjelenése: 82 hektár búza, 5 hektár tavaszi árpa, 87 hektár burgonya, 82 hektár legelő és kaszáló, 10 hektár zöldséges terület, 32 hektár cukorrépa került víz alá. Csíkkozmás, Csíkszentmárton, Gyergyószárhegy, Gyergyóremete, Gyergyócsomafalva a leginkább érintett helyiségek.

Fontos a megfelelő növényvédelem

A legfontosabb védekezési mód a belvíz okozta károk esetén a mielőbbi elvezetés, lecsapolás. Ahol van lefolyás, ott többnyire ezt el is végezték – tájékoztatott a szakember. Fontos továbbá, hogy amint rá lehet menni ezekre a földekre, azonnal el kell végezni a megfelelő növényvédelmi permetezést a víz okozta fertőzések ellen. Ezt nehezíti a még most is napi rendszerességgel hulló csapadék, ezért fontos olyan szereket alkalmazni, amelyeket az eső nem mos le könnyen, vagy hamar felszívódik – mondta az aktuális növényvédelmi teendőkről Török Jenő.

A szélsőséges időjárás a legnagyobb gond

A korábbi évtizedek gyakorlatával, ellentétes folyamatokkal találják szemben magukat a mezőgazdasági szakemberek a klímaváltozás következtében megváltozott időjárás közepette. Míg korábban évforgókról lehetett beszélni: azaz léteztek csapadékosabb és aszályosabb évek, évcsoportok, addig ezek az időszakok most egy éven belül váltakoznak csapadékos hetek, hónapok és aszályos időszakok váltják egymást egy esztendőn belül.

„Csak a naponta elvégzett megfigyelések és elemzések adnak hiteles képet egy év időjárásáról, hiszen lehet, hogy adott évre vonatkozóan normálisnak látszik a lehullott csapadékmennyiség, de az időbeli eloszlása rendkívül aránytalan” – mondta Török Jenő. A gazdáknak fel kell készülniük és alkalmazkodniuk a megváltozott körülményekhez. „Célszerű például rövidebb tenyészidejű burgonyafajtákat vetni, valamint megfelelő gépesítéssel és munka-ütemezéssel rövidebb idő alatt kell elvégezni bizonyos műveleteket” – részletezte az igazgató.

Új növényfajták a mezőgazdaságban

Az időjárás megváltozása együtt jár azzal, hogy átalakul a mezőgazdaságban termelt növények köre. „Például Kovászna megyében annyival melegebb az időjárás, hogy nagy területen termelnek szemes kukoricát. Egyelőre nálunk csak Székelyudvarhely és Keresztúr környékén termelnek kukoricát, de néhány éven belül várhatóan be fog érni Hargita megye más részein is” – magyarázta Török.

Új növényfajként megjelent a repce, ami Kovászna megyében már szintén általános és nő az átlagtermése. Alternatív fajtákat kell keresni, mert Hargita megyében a vetésforgó nem megfelelő a sok gabona miatt. „Érdemes megemlíteni, hogy a takarmány-növényeknek, kaszálóknak nagyon jó ez az időjárás, ezek esetében csupán a szárítás okoz nagyobb gondot, erre szintén alternatív megoldásokat keresnek a gazdák, például silóznak, vagy szenázst készítenek” – mondta az igazgató.

Probléma a kártérítések elmaradása

A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szakemberei is részt vesznek azon bizottságok munkájában, akik felmérik a mezőgazdasági területeken keletkezett károkat. A károk mértéke az elmúlt évben nem érte el országosan azt az arányt, hogy az európai Unió felé kártérítéssel fordulhatott volna az ország, ezért tavaly hiába a nagy mennyiségű kérelem megyei szinten, elmaradtak a kompenzációk. Utoljára két évvel ezelőtt volt kártérítés, az elmúlt év rossz tapasztalatai miatt a gazdák kisebb számban jelentik a károkat, míg „tavaly sorban-állás volt” – szemléltette Török Jenő.