Széleskörű vállalkozói összefogásra szólít fel a háromszéki kereskedelmi és iparkamara, illetve az Asimcov vállalkozói szövetség annak érdekében, hogy a kormány és a törvényhozás módosítsa a 114-es sürgősségi rendeletet.

A jogszabály építőiparra vonatkozó előírásaival van gondjuk. Szeretnék, ha a megszabott 3000 lejes bruttó minimálbér megadása mellett legyenek érvényesek a járulékkedvezmények tevékenységtől függetlenül minden kis és közepes vállalkozásra. Édler András, a kereskedelmi kamara-, és Bagoly Miklós, az Asimcov elnöke keddi közös sajtótájékoztatón bejelentették, hogy kedden petíciót indítottak, amelyben az összes kis- és középvállalkozót és ezek több millió alkalmazottját érintő adókedvezmények bevezetését kérik a parlamenttől és a kormánytól.

Édler András elmondta, szeretnék, ha minél több vállalkozó aláírná a petíciót, hogy fel tudják mutatni, hogy kezdeményezésüknek nagy a támogatottsága. A Kovászna megyei kereskedelmi kamara és az Asimcov székhelyén március 15-ig lehet aláírni a beadványt, ugyanakkor más megyékben is keresnek ehhez szövetségeseket.

A két háromszéki gazdasági szervezet vezetője rámutatott: üdvözlik a kormány intézkedését, hogy januártól az építőiparban 3000 lejre emelték a kötelező bruttó minimálbért és ehhez adókedvezményeket is rendeltek. Ugyanakkor méltánytalannak tartják, hogy az intézkedés csak az építőiparra érvényes, hiszen minden más ágazatot hátrányosan érint a munkaerőhiány és a szakemberek külföldre való vándorlása. Azt kérik a törvényhozóktól és kormánytól, hogy az adókedvezményeket adják meg, tevékenységi területtől függetlenül minden olyan kis és középvállalkozásnak, amely hajlandó legalább 3000 lejes fizetést adni alkalmazottainak.

Kézbe 2352 lej

A rendelet értelmében legkevesebb nettó 2352 lejt kapnak mostantól azok az alkalmazottak, akik az építőiparban dolgoznak. Míg ebben a szektorban a minimálbér bruttó 3000 lej január elsejétől, addig máshol ez az összeg 2080 lej, kézbe pedig 1263 lej. A 2352 lejes nettó bér a munkaadónak 3010 lejes költséget jelent úgy, hogy a kabinet részleges adómentességet hagyott jóvá. Az alkalmazottnak nem kell egészségbiztosítást és személyi jövedelemadót fizetnie, a nyugdíjbiztosításánál pedig adókedvezményt kap. Pontosabban nyugdíjbiztosításként nem a bruttó bér 25 százalékát veszi el az állam, hanem a 21,25 százalékát. Ugyanakkor az érintett cégek garanciaalapját az alkalmazottak fizetése után 2,25 százalékról 0,33 százalékra csökkentették.

A szektorban dolgozó alkalmazottak 2028. december 31-ig mentesülnek a társadalombiztosítás egy részének befizetése alól. Az adókedvezmény ellenben csak azoknak jár, akik üzleti forgalmuk legalább 80 százalékát építkezési tevékenységből valósítják meg. A rendeletet sokan bírálták amiatt, hogy a sürgősségi kormányrendelet nem terjed ki a teljes építőipari tevékenységre, és nem világos, mi alapján maradtak ki tevékenységi területek.

Az Asimcov elnöke, Bagoly Miklós rámutatott, más ágazatokban, ahol nem jár adókedvezmény a bruttó 3000 ezer lej kézben 1770 lejt jelent, tehát jóval kisebb összeget. Édler András hozzátette: Romániában 2,5 millió kis és közepes vállalkozás és 1800 nagyvállalat működik, a profit pedig fele-fele arányban oszlik meg a kicsik és nagyok között, tehát a nagyvállalkozások könnyebben elviselik, ha valamennyit veszítenek a nyereségükből, de a kedvezőtlen gazdasági környezet érzékenyen érinti a kis és közepes cégeket és ezek alkalmazottait.  

Vannak hátrányai

Bagoly Miklós emlékeztetett, az építőiparra nézve is vannak hátrányos hatásai az intézkedésnek, hiszen minden cég, amelynek tevékenységi körében (CAEN kód) szerepel az építkezés valamely ágazata, az kötelezően 3000 lejre kell hogy emelje alkalmazottai bérét, viszont csak akkor kap adókedvezményt, ha tevékenységének 80 százalékát az építkezés teszi ki. Bagoly Miklós példaként rámutatott: ha egy fűrésztelep építkezésben használt gerendát vág a rönkből, ám ez a tevékenység nem teszi üzleti forgalmának 80 százalékát, akkor bár meg kell emelnie az alkalmazottak bérét 3000 lejre, ám ehhez nem kap adókedvezményt. Szerinte ez a méltánytalan megkülönböztetés is megszűnne, ha minden kis és középvállalkozásra kiterjesztenék a kedvezményrendszert, amennyiben hajlandók megadni a 3000 lejes bruttó fizetést.