Nagy a homály a 114-es sürgősségi kormányrendelet körül

Bizalmasak az információk, nem tudok részletekkel szolgálni – mondta György Attila pénzügyminisztériumi államtitkár, a makroprudenciális bizottság tagja azzal kapcsolatban, hogy a testület milyen következtetésre jutott hétfői ülésén a 114-es sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatban. Az államtitkár elmondta, a bizottságban külön munkacsoport vizsgálta a rendelet makrogazdasági hatásait – mely dokumentum nem nyilvános –, ám a testületnek nincs határozati joga, a rendeletet csak és kizárólag a parlament és a kormány módosíthatja. A szenátus bizottságaiban kedden tárgyalták a jogszabályt.

A 114-es sürgősségi kormányrendelet, melyet a kormány decemberben mindenféle előzetes egyeztetés nélkül fogadott el, a többi között plusz adóterheteket ró a bank- és energiaszektorra, a telekommunikációs vállalatokra, ugyanakkor bruttó 3000 ezer lejben határozza meg az építőiparban a minimálbért. A makroprudenciális bizottságba a Román Nemzeti Bank, a pénzügyminisztérium és a Pénzügyi Felügyelet delegál tagokat. György Attila pénzügyminisztériumi államtitkár hangsúlyozta, a bizottság lehetőséget biztosít a három intézmény közötti párbeszédre. Hozzátette, azt azonban látni kell, hogy a pénzügyminisztérium önmagában nem módosíthatja a rendeletet, hiszen a jogszabály rengeteg területet érint, ide értve például a gáz és a villamos energia árának szabályozását.

Másképp fogják számolni a Robort?

Sajtóinformációk szerint felmerült annak lehetősége, hogy új módszer szerint fogják kiszámolni a lejalapú hiteleknél alkalmazott bankközi hitelkamatlábat, a Robort. A kormány gazdasági tanácsadója, Darius Vâlcov korábban többször elmondta, hogy a kereskedelmi bankokra kivetett kapzsisági adó lényege a kabinet szerint az, hogy a pénzintézeteket rávegye: adják olcsóbban a hiteleket. A 114-es rendelet a bankok aktíváira kirótt adó nagyságát a Roborhoz köti. Minél nagyobb a Robor, annál többet fizet a pénzintézet.

A bankszektor képviselői, köztük a BNR kormányzója, Mugur Isărescu élesen bírálta az intézkedést, hangsúlyozva, hogy a Robor nagyságába vajmi kevés beleszólásuk van a kereskedelmi bankoknak. Meg nem erősített információk szerint felmerült annak lehetősége, hogy a bankok aktíváira kirótt adó volumenét a hitelkamat és a betéti kamatok közti különbséghez kössék.

A szakbizottságok halasztottak

Kedden a szenátus ipari és költségvetési bizottságában is napirendre került a 114-es rendelet. A jogszabályról, amely január elsejétől lépett hatályba, utólag a parlamentnek is szavaznia kell. György Attila tájékoztatása szerint az ipari bizottság a véleményezést jövő hétre halasztotta, arra hivatkozva, hogy több időre van szükségük a dokumentum áttanulmányozásához. A költségvetési bizottságban szavazásra bocsátották annak lehetőségét, hogy a 114-es rendeletet teljes egészében helyezzék hatályon kívül, a javaslat végül nem ment át.

Az államtitkár szerint nagy hiba lett volna teljes egészében hatályon kívül helyezni a jogszabályt, hiszen a dokumentum rendelkezik arról, hogy milyen mértékben nő január elsejétől a közalkalmazottak fizetése. Eszerint idéntől a közalkalmazottak megkapják a 2021-re beütemezett béremelésük egynegyedét.

A 114-es rendeletről a költségvetési bizottságnak kell jelentést készítenie, ám ezt addig nem tehetik meg, amíg az illetékes bizottságoktól nem kapják meg a véleményezést.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?