Évente tíz százalékkal drágul a termőföld Romániában
A hazai farmerek és külföldi spekulánsok a tavalyinál 9 százalékkal több termőföldet vásároltak az idei év első felében Romániában, a mezőgazdasági hitelezők pedig arra számítanak, hogy legalább 2020-ig fennmarad az évi 10 százalék körüli áremelkedés a földpiacon – derült ki a Capital.ro gazdasági portál csütörtökön közölt elemzéséből.
Tavaly 100 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület cserélt gazdát 4 380 eurós hektáronkénti átlagáron. A legkeresettebbek a Nyugat-romániai, Temes és Arad megyei szántóföldek, ahol az év első felében csaknem tízezer adásvételi szerződést kötöttek. Keresettek továbbá az olténiai Dolj, illetve a Brăila és Galac megyei földterületek.
A legmagasabb hektáronkénti árat (9 000 eurót) idén egy Ilfov megyei 35 hektáros területért fizetett egy spanyol ingatlanbefektető, a Temes megyei Vejtén pedig az egyik legnagyobb hazai mezőgazdasági vállalkozó vásárolt 6 500 eurós hektáronkénti áron újabb 85 hektárnyi földet.
Jelentős felhajtó erőt képvisel a külföldi spekulánsok érdeklődése
A Capital.ro szerint a szántóföldek ára az utóbbi öt évben megkétszereződött, sokhelyütt pedig megháromszorozódott. A piacon jelentős felhajtó erőt képvisel a külföldi spekulánsok érdeklődése, tekintettel arra, hogy a legmagasabb árak még mindig csak felét-harmadát teszik ki a legolcsóbb (25–60 ezer euró között hektáronkénti áron beszerezhető) németországi, vagy hollandiai területek árának.
A mezőgazdasági hitelezésre szakosodott Agricover becslése szerint a termőföld mintegy 20–30 százaléka van – az országban bejegyzett cégeik révén – külföldiek tulajdonában. Hivatalosan azonban alig 17 ezer hektárnyi, azaz az 5,8 millió hektárnyi mezőgazdasági terület 0,3 százaléka, termőföld szerepel külföldi magánszemélyek nevén. Eddig a mezőgazdasági terület alig 42 százalékát sikerült telekkönyvezni – emlékeztet a lap.
A Capital.ro beszámolt arról is, hogy a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) újabb – a szenátusban már elfogadott – törvénytervezetet terjesztett a képviselőház elé, amelyben további szigorításokkal próbálják nehezíteni a külföldi spekulánsok földvásárlását.
A külföldi magánszemélyek földvásárlását megakadályozó, az ország uniós csatlakozásakor kikötött hétéves moratórium 2014-ben járt le. Bár az ekkor elfogadott földforgalmi törvény kidolgozásakor is felmerült, hogy Románia is a földművesekre szűkítse a földvásárlásra jogosultak körét, ez a kitétel végül nem maradt a jogszabályban.
Az újabb törvénytervezet ennek a megkötésnek a bevezetésével, és 15 évre szóló elidegenítési tilalommal próbálja román kézben tartani a földvagyont, a jogi személyek esetében pedig megszabnák, hogy csak azok a cégek vásárolhatnának földet, amelyeknek a bevételei legalább 75 százalékban mezőgazdasági tevékenységből származnak, illetve amelyek legalább öt éve jelen vannak az adott térségben.