Kapcsolódó

busójárás Mohács népszokás hagyomány

Elkezdődött a mohácsi busójárás (FOTÓK)

Maszol
Maszol

Elkezdődött a 2025-ös busójárás Mohácson. Magyarország egyik legnépszerűbb és leglátványosabb télűző-tavaszköszöntő népszokása az első magyar elem volt, amelyet az UNESCO felvett az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. (Fotók: Mohácsi busójárás hivatalos Facebook-oldala)

Az idei rendezvénysorozat február 27-én kezdődött: gyerekfoglalkozásokkal, kulturális programokkal, no meg felvonulással nyitották meg az eseményt.

Az idei rendezvénysorozat február 27-én kezdődött: gyerekfoglalkozásokkal, kulturális programokkal, no meg felvonulással nyitották meg az eseményt.

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.

A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A Mohács környékén élők körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve elmenekültek a városból.

A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A Mohács környékén élők körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve elmenekültek a városból.

A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

A „sokac lányok” arcukat eltakaró sokac népviseletbe öltözött lányok.  

A „sokac lányok” arcukat eltakaró sokac népviseletbe öltözött lányok.

 

Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busócsoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel- és italadományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.

Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busócsoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel- és italadományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.

Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából sokat nyert.

Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából sokat nyert.

A busójárás Magyarország egyik legismertebb és leglátványosabb népszokása: 2025-ben közel 3000 busó búcsúztatja a telet Mohácson.

A busójárás Magyarország egyik legismertebb és leglátványosabb népszokása: 2025-ben közel 3000 busó búcsúztatja a telet Mohácson.

A busójárást első magyarországi elemkként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az UNESCO 2009-ben.

A busójárást első magyarországi elemkként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az UNESCO 2009-ben.

Maszol
Maszol összes cikk

Kapcsolódók

Kimaradt?