„Nekünk nem kell hosszú utat tenni, s a csillagot se kell figyelni, mert Jézus már felragyogtatta dicsőségét az Oltáriszentségben. Ha akarjuk, megtaláljuk” – tette közzé Facebook-oldalán Böjte Csaba ferences rendi szerzetes vízkereszt napján. Míg ő az ünnep egyházi vonatkozásait taglalta, a különböző portálok a január 6-hoz kapcsolódó népszokásokat és recepteket járták körül, amelyek rávilágítottak, vízkereszt a karácsonyi ünnepkör végét jelenti, illetve a napkeleti bölcsek imádását, Jézus megkeresztelkedését a Jordánban, ugyanakkor az első csodatevésére is utal: a víz borrá változtatására a Kánai menyegzőn. 

„A második isteni személy megjelent emberi testben és kinyilvánította istenségét. Nemcsak a választott népnek, hanem a pogányoknak is, hogy őket is meghívja az üdvösségre. Urunk megjelenése, azokra van hatással, akik érdeklődéssel indulnak feléje, és látni kívánják. Jézus ma is felragyogtatja magát a szentmisében, hogy lássuk és magunkhoz vegyük. A napkeleti bölcsekhez hasonlóan mi is hódolunk előtte, és magunkat adjuk neki. A mi utunk nem állhat meg Heródesnél, és nem egyeztethetünk vele.

Ma is sokan tudják, hogy van Isten, Egyház, üdvösség, de egy lépést nem tesznek az üdvösségük érdekében. Ma is vannak, akik a szentmisére hosszú utat tesznek meg, és vannak, akik a templom közelében laknak, de nem jelent semmit. Nekünk nem kell hosszú utat tenni, s a csillagot se kell figyelni, mert Jézus már felragyogtatta dicsőségét az Oltáriszentségben. Ha akarjuk, megtaláljuk. Ehhez kérjük az Úr Jézust, hogy a bölcsekhez hasonlóan minket is vezessen magához, hogy hódoljunk előtte és neki ajándékozzuk magunkat teljes szívvel. Ámen.” Ezt a bejegyzést osztotta meg január 6-án Böjte Csaba ferences rendi szerzetes a közösségi médiában, a sorok egyébként egy rendtársától, Mihály Zoltán testvértől származnak.

Torta, bab, lepény, kalács: ezekkel ünneplik vízkeresztet külföldön

A vízkereszt, más néven epifánia vagy háromkirályok ünnepe Jézus kinyilvánulásainak pillanatai mellett a karácsonyi ünnepkör végét is jelenti, lejárta után a farsang kerül előtérbe. Külföldön több gasztronómiai hagyomány is köthető ehhez az ünnepnaphoz, az izeselet.hu portál összegyűjtötte ezeket: mint írták, a mediterrán országokban süteményt készítenek e napon. Franciaországban és Spanyolországban meglehetősen hasonló hagyományok maradtak fenn, ugyanis mindkettő egészen az ókori római szaturnália ünnephez nyúlik vissza, ami annyit tesz, hogy a téli napéjegyenlőség idején a nép ünnep keretében tisztelgett Szaturnusz előtt.

A mulatságok idején a társadalmi rangokat felfüggesztették, a rabszolgák és urak felcserélhették pozícióikat, a gazdagabbak megvendégelték a szegényeket. Tortát sütöttek, amelyben egyetlen babszemet rejtettek el, ez a termékenység és a szerencse szimbóluma volt. Akihez a babszemes szelet került, az mindkét áldásban részesült abban az évben. A középkorban már családi körben fogyasztották a süteményeket, akkor a babot megtaláló családtag lett aznapra király, és kapott is egy papírkoronát. Az 1900-as években bab helyett megjelentek a kisebb porcelánfigurák.

Franciaországban ezen a napon sütik a Galette de rois-t, azaz a királyok lepényét. Ez a galette egy kör alakú, leveles tésztából készített lepény az alsó és a felső tészta között vajas mandulakrémmel. A felső tésztát tojással megkenik, díszítik, majd egyben sütik szép aranybarnára.

A spanyol Roscon de reyes pedig a királyok kalácsa. Ez a narancsos ízesítésű kalács kelt tészta alapú, a tészta közepére lyukat vágnak, így lesz a koronához hasonló formája. A tetejét különböző színes kandírozott gyümölcsökkel és mandulával díszítik, ezek jelképezik a koronán lévő drágaköveket. Természetesen ebbe is belesütik a porcelánfigurát. A spanyoloknál egyébként ezen az estén van az ajándékozás, nem karácsony estéjén. Érdekesség, hogy Mexikóban is meghonosították az ünnepet a spanyol gyarmatosítók, a Rosca de reyesbe egy Jézus figurát sütnek bele. A francia és spanyol gyarmatosítók Amerikában is megvetették a tradíció lábnyomát, több államban elkészítik a királyok süteményét.

A portugál Bolo de Rei, azaz a királytorta gyakorlatilag ugyanaz, mint spanyol testvére. Itt még az is a hagyomány, hogy akihez a babszem kerül, azé lesz a feladat, hogy a következő évi kalácsot elkészítse. A görögök vasilopitával, vagyis szerencsetortával ünnepelnek. A torta vajas kevert tésztából készül, mindig kör alakú, akár kuglóf is lehet. A kör forma a tökéletességet és az egészséget jelképezi. A tortába pénzérmét rejtenek el, és aki megtalálja, az rendkívül szerencsés évnek örvendhet a hiedelmek szerint.

Pinza az észak-olaszok süteménye a vízkereszti fesztiválok idején. A pinza egy kelt citromos, mazsolás, mogyorós kalács, formája hasonlít a panettonéhoz. Vízkereszt idején a családok és barátok ellátogatnak egymáshoz, kóstolnak, és megszavazzák az év pinzáját.

Jósolja meg, milyen hosszú lesz a tél!

Vízkereszt a legtöbb embert arra emlékezteti, hogy le kell szedni a karácsonyfa díszeit és a karácsonyi dekorációkat, ugyanis vége a karácsonyi időszaknak. Ám a jeles naphoz több népszokás és hagyomány is kötődik az ünnepi díszek felszámolásán kívül.

A történelem során a magyarság körében számos népszokás alakult ki, írja a femcafe.hu portál. Sokan a szenteltvizet régen hazavitték, mert gyógyító erejében hittek. Még az állatoknak is adtak belőle, hogy elkerüljék a betegségeket, az emberek pedig a különféle rosszindulatú energiák (rontások) ellen is alkalmazták.

A 16. századtól hagyomány a csillagének vagy csillagozás is: a háromkirályjárás a napkeleti bölcsek látogatását eleveníti fel, a kisgyermekek ilyenkor beöltöznek királyoknak és Heródest is megelevenítve bekopogtatnak minden házba, hogy a betlehemi imádást rövid színdarabban előadhassák. Legfőbb szimbólumuk a csillag, ezzel is utalva a betlehemi csillagra, amely a bölcseket útjukon vezette.

Az időjóslást is előszeretettel alkalmazták ezen a napon: ha január 6-án havazott és hideg volt, akkor rövid évszakra számítottak, ha viszont sütött a nap, az a hosszú telet jelezte.