Románia lakásai masszív komfortmódosuláson mennek keresztül, ám a legutóbbi népszámlálás adatai látványos különbségeket mutatnak ki az ország megyéi között.

Miközben a nagyvárosi agglomerációkban a légkondicionáló berendezés mára elengedhetetlen kellékké vált, az ország többi része úgy tűnik, még mindig a hagyományos hűsölési módszerekre hagyatkozik – összegzi az adatokat a G4Media. 

A klímaberendezéssel felszerelt lakások mindössze 16,41%-os országos átlagával Románia messze elmarad a dél-európai országok szintjétől, viszont – bármilyen meglepő – jóval Németország előtt jár.

Az USA Energiaügyi Minisztériumának adatai szerint az Egyesült Államokban élők körülbelül 90%-ának van otthoni klímája. Európában, ahol hasonló az éghajlat, ez az arány a DW szerint mindössze 20% körül mozog, bár országonként jelentős eltérések mutatkoznak. Spanyolországban a háztartások mintegy felében van központi hűtőrendszer, míg Németországban ez az arány csupán 6%.

Bukarest, a trendeket diktáló „betonsziget”

Nem meglepő, hogy Romániában a rangsort toronymagasan Bukarest vezeti, ahol a lakások 58,7%-a van felszerelve légkondicionálóval. A fővárosban tehát szinte tízből hat lakásban működik klíma.
A jelenséget az országos átlag feletti jövedelmek és a fojtogató városi építészet kombinációja táplálja. A betontömbök nappal magukba szívják a hőt, éjszaka pedig kisugározzák azt, így a technológia segítsége nélkül szinte lehetetlenné válik az élet.

Ezzel szemben a közvetlen szomszédságban lévő Ilfov megye 39,1%-os arányt jelentett. A különbséget a családi házak nagyobb aránya magyarázza, amelyek zöld udvarokkal és jobb természetes szellőzéssel rendelkeznek.

Ahol a természetes klíma az úr

A lista túlsó végén a hegyvidéki megyék állnak, ahol a hűvös klíma helyettesíti az elektromos gépeket. Hargita megye a rangsor abszolút sereghajtója, elenyésző, mindössze 0,63%-os aránnyal.

A „hideg pólusaként” is ismert térségben a prioritást továbbra is a fűtési rendszerek jelentik, nem a hűtés. Hasonló a helyzet Suceava (1,63%) vagy Kovászna (1,67%) megyékben is, ahol a hűvös nyári éjszakák – legalábbis egyelőre – teljesen feleslegessé teszik a klímaberendezésekbe való beruházást.

A kolozsvári paradoxon

Komoly meglepetést okoz Kolozs megye, ahol a gazdasági bumm és az ingatlanpiaci árak szárnyalása ellenére a lakások mindössze 7,93%-ában található légkondicionáló. Ez arra utal, hogy Erdélyben a földrajzi korlátok és a szelídebb hőmérséklet még mindig erősebb tényezők, mint a vásárlóerő.

Ökológiai dilemma: hűtjük a lakást, fűtjük a bolygót

Az azonnali komfortérzeten túl a légkondicionálók tömeges használata komoly környezetvédelmi problémákat vet fel, amelyeket Románia még csak most kezd tudatosítani.

A klímaberendezések egy éghajlati ördögi körért felelősek: gyakran fluorozott szénhidrogéneket (HFC) használnak hűtőközegként, amelyek a légkörbe jutva (szivárgás vagy nem megfelelő hulladékkezelés miatt) a szén-dioxidnál több ezerszer erősebb globális felmelegedési potenciállal bírnak.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Folytatódik a kánikula: 40 fok feletti maximumok várhatók, de lecsap a vihar is

Kedden is vörös jelzésű riasztás van érvényben az ország területének háromnegyed részén; helyenként 40 Celsius-fok feletti nappali csúcsértékek várhatók.

időjárás-előrejelzés kánikula hőségriadó meleg figyelmeztetés

Ráadásul a kánikulai időszakokban tapasztalható magas villamosenergia-fogyasztás óriási nyomást gyakorol az országos energiahálózatra, amely részben még mindig fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik. Így, miközben bent hűvöset teremtünk, kint felgyorsítjuk a felmelegedést generáló kibocsátást, ami hosszú távon még inkább növeli a hűtés iránti igényt. A szakértők éppen ezért a magasabb energiaosztályú „Inverter” típusú készülékekre való átállást, valamint az új generációs, környezetkímélőbb hűtőközegek (mint például az R32) használatát javasolják.