A nők képesek egyszerre több dologra is figyelni – tartja a közhiedelem, így ha valakik képesek a multitaskingre, azaz hogy egyidőben párhuzamosan több tevékenységet is végezzennek, akkor azok a nők kellene legyenek. Azonban mindez illúzió az utóbbi évek kutatásai szerint, mivel az emberi agy nem rendelkezik olyan felépítéssel, amely lehetővé tenné két vagy több feladat egyidejű elvégzését, hanem arra fejlődött ki, hogy egyszerre egy feladatot lásson el. Így a multitasking számunkra valójában a figyelem gyors váltása egyik feladatról a másikra. A témáról Ménessy Magor mentálhigiénés szakembert kérdeztük, akivel arról is beszélgettünk, hogy ma már, ha szeretjük, ha nem, így éljük az életünket, hiszen a figyelmünket folyamatosan váltogatjuk már csak a telefonunk miatt is, amin gyakran jelennek meg értesítések. Milyen hatása lehet multitasking-kísérleteinknek a gondolkodásunkra, a hatékonyságunkra, és hogy alakulhatnak ki akár függőségek is – erre is kitértünk a szakemberrel.

Talán észre sem vesszük, de úgy éljük a mindennapjainkat, hogy gyakran egynél több dolgot csinálunk. A könnyebbik eset, ha csak zenét vagy rádiót hallgatunk vezetés közben, de van, hogy emailt írunk, és közben telefonon egyeztetünk valakivel, ez lenne a multitasking: két vagy több feladat egyidejű végzése, azonban az utóbbi évtizedekben végzett tudományos vizsgálatok egyik fő következtetése, hogy eltúlozzuk a multitaskingre való képességünket. Valójában az elnevezés is téves, hiszen az emberi agy nem rendelkezik olyan felépítéssel, amely lehetővé tenné két vagy több feladat egyidejű elvégzését, hanem egyszerre csak egyét. Így, amikor multitaskingelni próbálunk, folyamatosan váltunk egyik feladatról a másikra. Ennek azonban ára is van.

Csökken a hatékonyságunk

Ménessy Magor mentálhigiénés szakember, aki teológus és programozó is, rögtön számítógépes példát hozott a multitaskingre.  „Maga a kifejezés a 60-as évektől kezdett használatba kerülni, a számítógépes világból átvett kifejezés. Ugye a számítógép-processzorok képesek erre: több műveletnek a párhuzamos elvégzésére. Nagyon sok tanulmány készült erről mostanában, és nagyon aktuális kérdés lett, de egyre jobban azt kezdik bizonyítani, hogy nem létezik az emberben ez a képesség, hogy egyszerre két dologra figyeljen, hanem inkább az van, hogy nagyon gyorsan tudjuk váltani a figyelmünket egyik dologról a másikra, de ez azt is maga után vonja, hogy egyik dologban sem tudunk igazán elmélyülni” – fejtette ki a szakember a Maszol megkeresésére. Szerinte egyrészt lehet ez edzés is az elménknek, de hosszú távon „az agyunk működését figyelembe véve, nem egy egészséges módszer az, hogy párhuzamosan végezzünk feladatokat”, véli Ménessy Magor.

„A tevékenység sikerességére negatív hatással tud lenni, mert ha valaki valamilyen munkát végez és megszakítják több mint hét másodpercre, akkor két-három percre van szüksége ahhoz, hogy az agy újra visszaálljon a korábbi kerékvágásba. Ha például egy emailt ír az ember, akkor az agyban általában a háttérben mennek a gondolatok arról, hogy mit is kell még abba belefoglalni. Ha valaki/valami félbeszakítja a munkát, akkor ez a háttérben zajló folyamat is megszakad, és amikor újra nekifoghatunk, akkor erre külön kell koncentrálnunk, hogy mik is voltak azok a dolgok, amik ott a háttérben futottak, ezeket újra elő kell szedjük” – magyarázta a szakember.

Rövid távon akár a pozitív is lehet

A multitasking sem mind egyforma. Ménessy Magor úgy gondolja, abban az esetben nem okoz zavart, amikor egy passzívabb és egy aktívabb tevékenység fut párhuzamosan, például a takarítás zenehallgatás mellett. „De ha zenét hallgatok és tanulok közben, akkor inkább olyan zene legyen, amiben nincs szöveg, mert ha nem, akkor az agyam állandóan a dal szövegére is figyel” – magyarázta. Szerinte a szöveg nélküli zenével tanulás még tud működni, azonban több teljes figyelmet igénylő tevékenység futtatása csak rövid távon működhet.

„Amikor reggel a napi feladatokat tekintik át az emberek, és közben a telefonon is beszélnek és közben még az emailjeiket is gyorsan végigpásztázzák, ez talán reggeli agytornának egészséges is lehet, hogy több dologra is próbáljon fókuszálni, de nagyon gyorsan vált ilyenkor az elme” – mondta Ménessy, hozzátéve, nem egy egészséges működési mód ez hosszú távon.  „El tudom képzelni ezt intenzíven napi néhány órában, de el tud fáradni az elme. Bizonyított már, hogy ha az ember a multitaskinget próbálja például munka közben gyakorolni, akkor a munka megsínyli ezt. Ilyenkor nem tudunk elmélyülni valamiben, és nagy valószínűséggel felületesebb lesz az eredmény” – fejtette ki.

Függőségek is kialakulhatnak

Miközben kiderítették, nem is megy igazán az embernek, hogy párhuzamosan figyeljen több feladatra, mégis folyamatosan erre teszünk kísérletet. „Erről szól mostanában az életünk. Annyira el vagyunk árasztva információkkal, hogy kénytelenek vagyunk egyszerre több mindenre próbálni fókuszálni. Ennek lehet pozitív hatása is, ha nem extrém módon gyakoroljuk. Jó kis gyakorlat egyébként az agynak, hogy egyszerre próbáljunk több dologra figyelni, például zenehallgatás közben matematikai feladatot megoldani, vagy ennél komplexebbeket végezni, de azért önmagában nem egy egészséges működés” – magyarázta a szakember, aki egy másik nem éppen pozitív jelenségre is felhívta a figyelmet. „Dolgoztam fiatalokkal, iskolásokkal elég sokat, és amikor azt látom, hogy tanulnak, vagy van egy foglalkozás, amikor is a telefon folyamatosan ott van mellettük, és ha felvillan, akkor már rögtön nem a feladatra összpontosítanak, hanem a telefonra” – emelte ki Ménessy Magor.

Mint mondta, aktuálissá vált főleg a fiatalok esetében a FoMO, Fear of Missing Out – azaz a félelem attól, hogy az ember kimarad valamiből, elveszít valamilyen lehetőséget.

„Ez a FoMO nagyon aktuális, hisz a zsebükben van mindig a telefon, és nem bírják ki, hogy ne nézzenek rá, amikor jönnek az értesítések. Azt gondolom, hogy ez egyfajta addikció is lehet. Ezt a szokást magamon is észrevettem, hogy ha kilépek a szobából, amint visszajövök, automatikusan megnézem a telefonom, hogy történt-e azóta valami. Próbálom magamat leszoktatni, hiszen nem tetszik, hogy sokszor szinte a telefonjaink megszállottjai leszünk, és addikciós problémák is előjöhetnek. A telefon az egy olyan dolog, ami tényleg elvonja a figyelmünket sokszor olyan feladatokról, amelyek lényegesebbek: akár a munka vagy a család. Egy jól működő családban az együtt töltött idő nagyon fontos, és ha a telefon mindig ott van a kézben, nincs teljesen jelen a családtag, akkor az a család kárára mehet” – vonta le a következtetéseket a mentálhigiénés szakember.