Vadonélő mosómedvéket filmeztek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői vadbiológus kutatói egy Budapesttől 30 km-re fekvő erdőben.

Az egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének munkatársai vizsgálják, milyen hatásuk van az inváziós emlősöknek a hazai őshonos állatfajokra. Talajra és bokrokra épített műfészkeket és fára szerelt odúkat helyeztek ki fácántojásokkal, és vadkamerákkal vizsgálták a fészekrablókat. A képeken gyakran jelentek meg mosómedvék.

A mosómedvék leginkább tojásokkal, hüllőkkel, békákkal, rovarokkal, gyümölcsökkel táplálkoznak. Katona Krisztián, a MATE egyetemi docense, a kutatás szakmai vezetője azt mondta, a mosómedvék viszonylag gyorsan szaporodnak, egy nősténynek évente öt-hat utóda is lehet.

Ez a faj Európa több országában megtelepedett már, és a növekvő állományuk számtalan nehezen kezelhető problémát okoz. Azt feltételezik, hogy Magyarországon valószínűleg fogságból szökött egyedek telepedtek meg a főváros szomszédságában és kezdtek el szaporodni. Ha az állomány intenzív növekedésnek indul, azzal a hazai fajokra is veszélyt jelenthet.

A kutatók szerint csak pár tucat egyed élhet most Magyarországon, és mivel jellemzően éjjel aktívabbak, ezért nem valószínű, hogy bárki találkozik velük. Ha ez mégis megtörténne, akkor azt ajánlják a szakemberek: ne közelítsék meg őket, mert haraphatnak és fertőzéseket terjeszthetnek.

Az ökológusokat már évtizedek óta aggasztja, hogy az eredeti élőhelyükön kívül Európában és már Japánban is megállíthatatlanul nő a mosómedvék száma.

Magyarországon is próbálják megakadályozni az elterjedésüket: 2010-ben egy kormányrendelet ökológiai szempontból veszélyes fajnak minősítette és megtiltotta, hogy háziállatként lehessen tartani. A szabadban előbukkanó példányokat pedig a vadászok ritkítják. A vadászati statisztikák szerint 2017/2018-ban nálunk összesen 8 mosómedvét lőttek le.