Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság magyar értékké nyilvánította és felvette az Erdélyi Nemzetrész Értéktárba a szárhegyi káposztát – közölte közösségi oldalán az egyik helyi termelő.

Lukács Géza szerint a szárhegyi káposzta nem csupán egy zöldség, hanem egy kulturális örökség, amelynek értéke a helyi hagyományban, minőségben és a közösség felelősségtudatában gyökerezik. „Bízunk benne, hogy a szárhegyi káposzta 300 éves múltja és a gondosan kezelt jövője lehetővé teszi lépni még egyet felfelé a hungarikum-piramison. Minden szárhegyi káposzta termelő büszke lehet erre, és remélem még nagyobb erővel tesz meg mindenki, hogy káposztánk méltó helyen tálalódjon a nemzetközi gasztronómia asztalán is” – fogalmazott szombati Facebook-bejegyzésében a Hargita megyei termelő.

Mint arról korábban a Maszolon már beszámoltunk, a gyergyószárhegyi Lukács Géza és családja 20 éve foglalkozik káposztatermesztéssel. Kertészkedésből élnek, legfontosabb zöldségnövényük a káposzta, amely Gyergyószárhegyen évszázados múltra tekint vissza.

Kapcsolódó

Káposztasavanyítás 300 éves titok alapján: a gyergyói mezőgazdász grófok módjára teszi el a töltöttkáposztának valót

A szárhegyi káposzta az a növény, aminek az ízét már 300 évvel ezelőtt is ismerték és szerették: a Lázár-kastély grófjainak például legkedvesebb vitaminforrása volt. Levelei zamatosak, áttetszők, porhanyósak, főként azért, mert a Gyergyói-medence ködje jó hatással van a fejlődésükre.

savanyúság káposzta befőzés

Háromszáz évvel ezelőtt már a Lázár grófok is ezt termesztették az uradalmukban, illetve területeket adtak bérbe az embereknek, amelyekért cserébe minden család 50 káposztát fizetett nekik. Ezeket savanyították nagy hordókban, hogy meglegyen számukra a téli vitaminforrás. Ma már a szárhegyi káposzta Romániában levédett márkanév.